Gyenes Gábor: Pavol Truben

Pavol Truben, a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola végzős hallgatója minden bizonnyal az egyik legérdekesebb szemléletű kortárs szlovák grafikus. 1985-ben született, előbb a besztercebányai Bél Mátyás Egyetemen tanult rajztanári szakon, majd a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola grafika tanszékére jelentkezett, ahol Robert Jančovič lett a mestere.

Az utóbbi években több nívós szakmai elismerésben részesült: 2011-ben a XXV. Miskolci Grafikai Triennálén az Arte aukciós egyesület díját, és a besztercebányai grafikai triennálén a kritikusok díját is elnyerte.
Truben kimondottan konceptuálisan alkot, bár ez a hozzáállás ezidáig nem igazán volt jellemző a szlovák grafikára. Az Albín Brunovský által kialakított legdominánsabb grafikai szemlélet több évtizedig uralkodott a szlovák szcénán, de mára evidensen elfáradt, így pont Truben és a hozzá hasonló ars poeticájú művészek tudnák feléleszteni a műfajt.

Truben mind témáiban, mind a technikai kivitelezést tekintve szakít a személyességgel, és a globális és racionális felé orientálódik. Alkotásaiban az emberiség, a társadalom problémáival foglalkozik, gyakran a harmadik világ konfliktusaival, háborúkkal, népirtásokkal. Úgy gondolja, ameddig vannak olyan szélsőséges helyek, ahol az embereknek a szimpla túléléséért kell megküzdeniük, addig a relatíve biztonságos közép-európai környezetben nem tekintheti elég fajsúlyosnak a saját problémáit. Ugyanakkor nem mondható idealista pacifistának sem, inkább megérteni próbálja a társadalmi konfliktusok miértjét, kiértékelni őket.

Munkáit részletekig menően átgondolja, valamiféle „generatív” módszerrel alkot. Sokszor dolgozik bizonyos elemek egymásra vetítésével (Antropometria, Líbiai dialógus, Uroboros), amellyel valahol szintén az egyes részletekből próbál eljutni egy objektívabb valóságig. Az Uroboros című sorozatnál a háborús övezetek és a mélyszegénység helyszíneit jelölő térképeket a halált szimbolizáló állatok kontúrjaival vegyítette. A motívumok és a formai megoldás együttese egy tudatosan hideg esztétikai nyelvvel közöl húsbavágó realitásokat. Az Antropometria és a Líbiai dialógus című ciklusokban az etnikai harcok kiváltó okait vizsgálta oly módon, hogy az egyes etnikumok képviselőinek portréit egymásra vetítette. A globális portrék nem a „tipikus formáig” vezettek el, hanem szörnyekig. Nem egy általános tusziig vagy hutuig jutott a kísérlet, hanem a korlátolt gondolkodás arcáig. Egy démonig. Az idegen szavak szótára című ciklus esetében Truben egy gyűjteményt hozott létre olyan kulturális jelenségekből, melyek fizikai fájdalmat vagy halált okoznak (lincselés, körülmetélés, genocídium). A középkori kódexek miniatúráihoz hasonló grafikákkal illusztrált szócikkeket üvegre nyomtatta, UV megvilágításnál egy természetes fénynél nem észlelhető szöveg olvasható az adott jelenség aktuális előfordulásairól, napjainkban történt konkrét eseményekről. Így az első látásra leküzdött és megoldott nem aktuálisnak vélt szörnyűségek hirtelen nagyon is jelenvalóvá válnak.

A tudatosan használt infografikai, alkalmazott grafikai elemek, nemcsak vizuális eszközként, hanem céljuknak megfelelően – figyelemfelkeltő és/vagy informáló szerepben is jelen vannak. Térképek, diagramok, kóták vegyülnek a munkáiban, de ha a koncepció úgy kívánja, kézzel rajzolt vagy festett motívumokkal is dolgozik.

Truben alkotótevékenysége gondolatilag és vizuális formáját tekintve is megfontolt, cizellált. Az alkalmazott grafika egyértelmű közléstechnikája – melyet a művész előszeretettel használ – megóvja őt attól, hogy munkái túlbonyolítottak, spekulatívak legyenek. Egy tiszta koncepció olvasható le műveiből, mely közérthető nyelven íródik és elegáns esztétikával dolgozik.

Truben munkássága persze tűnhet hatásvadásznak, amolyan Vujity Tvrtko-féle katasztrófa-üzletnek, de csak első látásra. Truben a konfliktus általános jelenségével foglalkozik, nem az „egyes” esetekkel. Nem egy zsigeri hatás, a megdöbbentés a célja, hanem morális kérdésfelvetés és figyelmeztetés. A legszélsőségesebb példák szerencsére jelenleg nem nálunk történnek, de nem állíthatjuk, hogy be lennénk oltva a vallási, nemzetiségi, etnikai konfliktusok és az elszegényedés ellen.