Mellár Dávid verse

Marko Slavkovic felvétele
Az egészségközpontú szövegek hazai hiányára
Precízen méred ki a protein- és cukorbevitelt
minden egyes reggel, akárcsak a rímeket, mellőzöd
a gyorskaját, de ha már gyors,
akkor legyen inkább fekvőtámasz
Nem eszel túl sokat, és azt is lassan,
napokig pácolod és érleled,
előre megrohasztod a tíz óráig főzögetett
húsból is a minőségeset, de általában inkább
csak halat és zöldséget. De persze tudd,
hogy spenótból meg rukkolából nyersen azért
ne túl sokat. A gyomor a második agyunk.
Ha mi nem is annyira, ő tudja, mi a jó nekünk – írják.
Kerülöd a sűrű bort és füstös cigarettát,
mint nehézkes gondolatok közt a könnyed párhuzamot.
Igazi testterápia. Az alvás éjfél előtt az ideális,
és a minőséges 6 óra a minimál.
A mindennapos életvitel-tanácsadás betartása
nemcsak drága, de lehetetlen is. Fitnessbe járni
nincs idő a túlórázás mellett. Ez még mindig
kelet-európa, ahol a zsírra szálló por nem allegória.
Az egészségügy pedig magánügy, sőt mi több:
művészeti kategória. Kezelés helyett kézrátételes csoda.
De hiába az öröklétű és folyamatos változásban lévő
szépségkultusz szivárványos délibábja,
mely mindig csak látványban gazdag, de azon túl
érdektelen marad. A felfújt izomkolosszus, a csupahús
férfiember, a sok-sok sztereotípia és bámulat.
Egészséges egy esti séta az erdőben,
a reggeli hidegzuhany. Átúszod a Dunát oda-
visszatérsz egy frissítő, mentes limonádéra.
És működik! Nem kell ide latte avokádó
vagy drága proteinpor. Elhiszed és érzed is.
Hetekig jól vagy, lejár minden a hűtődben,
ami káros és kívánnivaló.
Az alkotás maga nem a kávéház és kocsma lesz,
hanem az Esterházy-kupa, a pingpong, félmeztelen
röplabda a strandon és más izgalmas ritmusképletek.
A böjt és az éhezés víziói, ha tudod, hogy egyszer vége
lesz, akkor a káprázat bölcs és egészséges. A végtelen
mámor helyett az önmérséklet idegesítő, evilági érzése.
Költészet helyett a próza könyörtelensége.
Mégis a test a romlandó, nem a lélek.
A zsibbadó láb, a zúgó fej. Az irodalom és újságírás
oltárán szétült porckorongsérv. Az önmagát hasba szúró,
alkoholista nagyapa jelenléte. De már tovább is pörgetsz
az eseményen, csak érinted a fájdalmad,
ahogy a világ történései rakódnak egymásra földön túli sebességgel,
és minden csak egy pillanatra lehet az, ami: épphogy hírértékké lett,
máris történelem, vagy még az sem. A szöveg közben virul:
könnyed, tartós és egészséges.
Az önroncsolás és lázas részegség helyett marad
az egészségben gazdag álmok hidegverejtéke,
a folyamatosan sarjadó pánikrohamok, a nem szűnő hipochondria
és a rombadőlt test angyala.
Megjelent az Irodalmi Szemle 2025/05-ös lapszámában
Mellár Dávid (1992, Pozsonypüspöki)
Költő, kritikus, szerkesztő.