Csillik Kristóf versei

Csak velem nem

Akkor még nem untuk egymást
azzal a tucatnyi gyerekkel, sőt,

Csak velem nem

Akkor még nem untuk egymást
azzal a tucatnyi gyerekkel, sőt,
minden este, ha tehettük, elmentünk
valahová, legalább lábat hűteni a
tavakhoz, vagy habot locsolni szét
a körúti házak kapujában, vagy
autókat meghúzni kulccsal, szigorúan
a drágákat. Szóval szép idők voltak,
amíg egy este fel nem jött,
de aztán persze már feljött,
és onnantól mindig feljött,
hogy ki volt és ki nem volt
a Kingával, és büszke voltam
az elején még, hogy én egyszer
sötétben négy éve megsimogattam
a melleit, és aztán sorra mindenki
elmondta, hogy hol és hányszor
szopatta le, mintha sport lett volna,
tényleg, és én minden este onnantól
elmentem hányni, és vonszoltam
magam estétől reggelig, az alagút
szájánál visszafordultam mégis.
Inkább fekszem hanyatt az ég alatt
hányadéknyálkás szájjal, inkább
tépjen meg kicsit az orkán,
mint hallgassam, megint mennyi
sperma folyt le régi szerelmem torkán.

Generál szorongás este

Még ha recsegne legalább
ez a szék alattam.
Tegnap még volt ötletem
élni de eladtam.
Olyan csöndesen áll kint
a zselékocka este
ahogy a döglött hiúz a bokorban
döglött prédára lesve.
Mindig félek hogy ha a lámpát
lekapcsolom
egy oszlásnak indult hullafej
pislog majd be az ablakon.
Van valahol rólam egy tavaly
készült fénykép.
Valaki pont az arcom vonalánál
hajtotta kétrét.
Attól tartok évek óta hogy nem
oszlik el a beste
éjszaka és örökké megmarad
a generált szorongás este.

1994-ben született. Tanulmányait az ELTE-n végzi.