Az Irodalmi Szemle ankétja – A szlovákiai magyar irodalom három évtizede (1989 – 2019)

Az Irodalmi Szemle ankétja –  A szlovákiai magyar irodalom három évtizede (1989 – 2019)

Képek: moly.hu, libri.hu, terrahirurjsag.sk.

Szerkesztőségünk – a Platforma (plav.sk) projektjétől inspirálva – az 1989-es események évfordulója kapcsán ankétot állított össze az elmúlt harminc év szlovákiai magyar irodalmáról. Arra kértük szerzőinket és olvasóinkat, hogy fejtsék ki egyéni álláspontjukat a szlovákiai magyar irodalom legfontosabb műveiről.

Az ankét kérdései

Az elmúlt három évtized szlovákiai magyar irodalmi terméséből melyik alkotást helyezné az első helyre:

  1. verseskötet
  2. prózakötet (regény, novelláskötet)
  3. irodalomtudományi kötet (monográfia, esszé, tanulmány, kritika)
  4. szlovákiai magyar kiadó által megjelentetett könyv

(Megjegyzés: Ez az ankét első fordulója, ami azt jelenti, hogy év végéig közöljük a felkért szerzők válaszait.)

N. TÓTH ANIKÓ

prózaíró

1.

Polgár Anikó: Régésznő körömcipőben
Németh Zoltán: Kunstkamera

2.

Farnbauer Gábor: Az ibolya illata
Talamon Alfonz: Az álomkereskedő utazásai
Gazdag József: Kilátás az ezüstfenyőkre
Grendel Lajos: Négy hét az élet
Száz Pál: Fűje sarjad mezőknek

3.

Németh Zoltán: A posztmodern magyar irodalom hármas stratégiája

4.

Hushegyi Gábor: Németh [Németh Ilonáról] (Kalligram)
Csehy Zoltán: Experimentum mundi. (Poszt)modern operakalauz 1945-2014 (Kalligram)

 

GAZDAG JÓZSEF

prózaíró

1.

Németh Zoltán: A haláljáték leküzdhetetlen vágya
Németh Zoltán: Kunstkamera

2.

Czakó József: Leszámolás, gyöngéden
Grendel Lajos: Szép históriák
N. Tóth Anikó: Fényszilánkok
Száz Pál: Fűje sarjad mezőknek
Talamon Alfonz: Samuel Borkopf: Barátaimnak, egy Trianon előtti kocsmából

3.

Csehy Zoltán: Szodoma és környéke
Csehy Zoltán: Experimentum mundi – (Poszt)modern operakalauz, 1945–2014
Grendel Lajos: Hazám, Abszurdisztán
Mészöly Miklós – Szigeti László: Párbeszédkísérlet
Tóth László (szerk.): Hontalanok.  Dokumentumok a csehszlovákiai magyarság történetéhez, 1945–1948/1949. (Emlékiratok, naplók, levelek, versek, novellák, egyéb írások)

4.

Bibó István Összegyűjtött írásai I–II.
Borbély Szilárd: Halotti pompa
Kosztolányi Dezső műveinek kritikai kiadása
Krúdy Gyula összegyűjtött művei
Zoltán Gábor: Orgia

 

BEKE ZSOLT

irodalomkritikus, szerkesztő

Előzetes megjegyzés:

Van mindegyik kategóriából jó pár, amit mondhatnék. Hangulattól, évszaktól, diszpozíciótól, aktuális olvasmányélménytől függően. Köztük vannak olyanok is, amiben talán hallgatólagos konszenzus van, hogy a legjobbaknak mondhatók „az elmúlt harminc év szlovákiai magyar irodalmából”. Valószínűleg többen mondják majd őket. Én is. Novemberben, egy Zilahy Lajos-regény közepén (a többi magánügy), ezek lennének:

1.

Polgár Anikó: Régésznő körömcipőben. (Kalligram) Számomra fontos az itt megmutatott nőiség, emellett egy nagyon okos költészet ez.

2.

Szalay Zoltán: Faustus kisöccse. (Kalligram) Nagyon friss kötet a harminc év távlatában, de valószínűleg fontos szövege lesz ennek az időszaknak. Úgy beszél szlovmagyságról, hogy sallangmentesen egy világirodalmilag is értelmezhető narratívába teszi.

3.

Csehy Zoltán: Szodoma és környéke. (Kalligram) Témája, stílusa, súlya – megkérdőjelezhetetlen.

4.

Jon Fosse: Trilógia (Kalligram) Fosse mondatai az irodalom legjobb mondatai közül valók, árad belőlük a lassú reménytelenség, a szépség, az erő.

 

 

SZÁSZI ZOLTÁN

prózaíró

1.Csehy Zoltán: Hárman az ágyban
2.Grendel Lajos: New Hont-trilógia
3.Hizsnyai Zoltán (szerk.): Legyél helyettem én – Tsúszó Sándor-breviárium I.
4.Száz Pál: Fűje sarjad mezőknek (Kalligram)

 

BEDECS LÁSZLÓ

irodalomkritikus

1.

Csehy Zoltán költői, fordítói és tudományos munkái egymást segítve, egymásnak megágyazva kapcsolódnak össze – a Hárman az ágyban című antológia (2000 és 2010) ennek tudatosan építkező életműnek az első látványos és sikeres állomása volt: költőiség, humor, erotika, hagyomány, formakultúra és sukárság, rajság, fainság.

2.

Ide biztosan Grendel Lajostól választok, legyen, mondjuk, a Nálunk, New Hontban – amiről már megjelenésekor, 2001-ben is lehetett tudni, hogy a szerző maradandó regényei közé fog tartozni: a perifériáról már csak kifelé vezet az út, bármit kíván Iván, a főhős, a romlásba tart.

3.

Németh Zoltán: A posztmodern magyar irodalom hármas stratégiája (2012) még ebben a kissé elkapkodott, vázlatosan, kidolgozatlanul maradt formában is annyi ötletet vonultat fel az újabb magyar irodalom belső szerkezetével és egyes szerzők életművének dinamikájával kapcsolatban, hogy érdemes itt is kiemelni.

4.

Barnás Ferenc: A másik halál (2012) az egyik olyan könyv, ami akár a Kalligram és a Szigeti László köré épült szellemi-szakmai műhely névjegye is lehetne: innovatív, depresszív, egyedi emlékezetes regény. Harminc éve teljesen elképzelhetetlen volt, hogy a legjobb magyarországi szerzők is egy határon túli kiadóhoz viszik a kézirataikat – nem akármilyen munka van abban, hogy egy kiadó képes volt ezt elérni

 

 

VERES ISTVÁN

prózaíró

1. Németh Zoltán: A perverzió méltósága
2. György Norbert: Átmeneti állapot
3. Grendel Lajos: A modern magyar irodalom története
4. Száz Pál: Fűje sarjad mezőknek (Kalligram)