Veres Erika versei

Lytovchenko Volodymyr felvétele

nekem a nyár

neked a tél jelent berket
hazahívó ölelést
parázsló zsarátnokot kazánod mellényzsebében

fagyban mászó katicabogárláb-görcs
ájult legyek az ablakon innen
túl hideg és aggaszt januári aurád
kikopott belőle éjszakáink tejútnedve

s méltán haragosak a kutyák:
nem terem szőrükön zúzmarája a kertnek

csak belibben közénk egy
sóhaj, intim koratavasz

hamarosan

elveszik sörényed nehéz szálainak tövében.

Vers egy árnyékliliomhoz

Tűző napon csináltad végig az összes nyarat.
Amikor mama meghalt, még magasabbra
nőtt a fű a kertben.
Bemeszelték a szomszéd házfalat, új cseréppel
rakták ki a tetőt.
Régen árnyékos lehetett ez a sarok.

Míg langyosra hűl a reggeli kávém,
átszellőzik a lakás. Meglátom unokádat egy műanyag
cserépben. Te magad viszont eredeti
leszármazottadban vagy jelen.

Amikor az elmúlt nyáron kiszakítottam
egy részt az összetartó gyökerek közül, fájt.
Húzódtak a szálak, eltávolodni a földtől
nem mindig könnyű, nem mindig nehéz.

Most ez az apró, féltve gondozott, reménytelen
tél után kihajtott zöld testrész néz rám.
(Idegenben áttelelni.)

A kávé hőmérséklete épp tökéletes.
A szomszédék házfala meleg.
Szellőzik a lakás.
A konyha és a folyosó közti
árnyéktérben húzódunk meg.

Fény alig vetül ránk.

1973

mint lány karján a tetoválás,
papagájként ülsz bennem, unalom.
színes a rét, dzseremi, hív a határ,
délibábot fest rá a nyár,
egy kattintással elkapom.

házad tégla vagy panel,
rokokó ív s egy Chanel-illat jut eszembe,
filmtekercs vagy emlékezet.

hová s meddig tart még a nyár, dzseremi?!
az utca slágergyanús dallam,
lenge textíliák alól villan
egy-egy sima lábszár,
pillantást nyújtva szintúgy néhány térdre.
visszatér, ölelkezve igéz az utca,
kanyarogva ömlik be a térre,
hordaléka zsivaj, fény, por –
szinte megfulladni benne.

poros a délután,
a presszó zárva.
üszkös vágyrom marad
a koffein hatása.

vigyázz, ébrednek az indiánok,
feléd vágtatnak, dzseremi,
a fordulónál megtorpannak,
látom,
vállukon rojtos a bőrdzseki.

Veres Erika (1986, Érsekújvár)

Költő, műfordító.