Kiss Noémi: A teknős nyelve 6.

Kiss Noémi: A teknős nyelve 6.

Borsos Zoltán feat. Erika Miklosova: I22082 INSTANT TELEPORT

 

Állt a pult mögött, kissé meggörbült háttal. Lapozott a névjegyzékben, keresgélte, melyik vendég honnan érkezett, aztán valami történhetett. Megtorpant. Akarja ő ezt tényleg tudni? Mit fog ez közölni vele? Miért is szeretné mindenáron beazonosítani a családot? Nem, nem a férj miatt. Benne semmi különöset nem látott. Maria itt van évek óta, azt tesz, amit akar. Ő régen szemet huny fölötte, sőt, belül bíztatja, hajrá Maria, menj, tedd csak, amit akarsz, kurválkodj. Egy pultos napjait nem virágoztatja fel a női test árulása, hozzászokott, az itt természetes, a pénz utáni futkosás, minden eladó nyáron, amit a turisták akarnak – enyhén szólva egy fád kis nő ez. Nem kíváncsi rá most. Mérges volt kicsit. A férj? Se izmos nem volt, sem erős; szálkás alak, nyurga, cigarettázott, a nők nem vették észre, ha belépett a reggelizőbe. A gyerek kerek arcú, kissé dundi, naponta két fagyit befalt, amikor az apja a reggeli után levitte a strandra. Mikor bömbölt a játéka miatt, egy csomag gumicukorral vigasztalták, meg tortákkal.

A nő érdekelte, az anya. A méregzsák.

Dühösnek, erősnek látta. Napok óta figyelte. Ő is azon a furcsa, kaukázusi nyelven beszélt, néha egészen ízléstelenül volt felöltözve, virágos ciklámen ruha piros szandállal, lelógó cérnákkal, máskor finom volt, kecses és boldog. Aztán újra kiabált, rikácsolt, megint észrevétlen suhant át a hallon. Lábujjhegyen, akár egy táncos. A dühös nők erőszakossága fogta meg. És az átváltozás képessége, hogy valakinek ezer arca van. Mindig az erős nők vonzották, akik félelmet keltenek – úgy képzelte, álarcuk mögött szelídek, nagy játékosok, a házasság és a család játszmájában, nap-nap után. Hogy élik túl?

A házasság förtelmes börtön, amit a nyaralás belakatol, eltöm, bezár. Semmi köze a szabadsághoz.

Ha meglesz a család nyelve, országa, igazolványai, akkor se fogja megérteni, miért kell így élni. Mindegy, honnan jöttek.

Sose cserélt volna Mariával. Az ágyrajáró takarítónők tényleg nem érdekelték. Ő akkor örült a pult mögött, ha a nő adta át a személyi igazolványokat, a nők kedvesebbek érkezéskor, a düh és a lemondó melankólia csak a nyaralás végén ül ki az arcukra, amikor már kiszívta a nap a hajukat, amikor lebarnultak és felszedtek két kilót egy hét alatt.

A feleség vajon hol volt az este? Amíg apa megpróbálta felszedni Mariát? Amikor átölelte a vállát?

Megdugni és pénzt nyomni cserébe a tréninggatyájába, mert úgy szokták. Vagy az asztalra teszik, a tükörhöz, de van, aki a szálloda tetejére hordja fel a lányt, nem, ők nem érdekesek, a feleségek foglalkoztatták, akik ilyenkor látszólag egy hálóruhában fekszenek, filmet néznek, vagy elmennek egyedül sétálni. Mi van a feleségekkel, amíg a párjuk egy kis kelet-európai nővel kurvázik?

Az éjjel tényleg csöndes volt. A hallban a pálmák levelei közt járt a szél, ahogy egymáshoz súrlódtak a hosszú szálak, mintha hangszerek szóltak volna. Egy-egy elkésett éjjeli vendég, ha meg is érkezett, csöndesen ment át az előtéren, mintha a félhomály mindenkit kijózanítana.

A feleség is mezítláb mehetett, mert nem vette észre, csak azt látta, amikor háttal volt már és kilépett a szállodából. Árnyékember. Aki tűri, hogy a férje édesgesse a gyereket, Mariát és mindenkit. Mert egy színjátékot játszanak évek óta, ha együtt vannak, ez a közös bennük, a játszmák. Tőle tanulta, szívem, mondta neki nap, mint nap az esküvőjük után, éveken át, szívem, te még hazudni se tudsz? Minek mondod mindig az igazat? Tanulj már meg alakoskodni!

Egy alak suhant át a hallon, egy női alak, lenge ruhában. A feleség volt, a játéka után bőgő gyerek szikár anyja, aki kifut a partra, sétál a homokban egyet, hogy ne legyen a szobában, amíg a férje másokat ölelget.

Abbahagyta a lapozást. Elég volt! Szólt hangosan a pult mögött. Gyorsan betette az utasnyilvántartást a fiókba. Megrázta a kezeit, mintha hozzá se ért volna. Meg akart szabadulni a kaukázusi családtól, most már elég volt!

 

 

Kiss Noémi (1974, Gödöllő)

Utóbbi két kötete a Magvető Kiadónál: Balaton, novellák, 2020.; Karácsony a Dunán, novellák, 2022.

Tags: Kiss Noémi