Gyurász Marianna versei
Urbantristesse felvétele
léteztek gardéniák, mielőtt megszülettem
úgy próbálom normalizálni, hogy azt ismételgetem
voltam már tudattalan
voltam már tudattalan
sétáltam osztálykiránduláson gardéniák között
tudattalan
jártam ki a nyolcadik osztályt
tudattalan
estem szerelembe, arccal előre, nem felhúzott könyékkel, védtelen
tudattalan
voltam osztályelső, eminens diák, a korhoz illően rövid, hajlakkal útba igazított göndör tincsekkel, lediplomáztam, férjhez mentem, mind szerettek
tudattalan
és voltam egy villanásnyi ideig
egy másik testben, rohanó, már akkor a siker ígéretétől megrészegült sejt
tudattalan
aztán még egy villanásnyi ideig
ők ketten egyszerre
gyorsan lezajló mikroszkopikus találkozás voltam
tudattalan
egy ideig apró, meleg óceánban növekedtem, nagyjából koromsötétben, bár szemem sem volt, majd volt
tudattalan
de itt már óvatosabban használom ezt a szót
mint sok mindennek
ennek sem sebészi pontossággal követhetők a körvonalai
a még nem és a már
előbukkanó koponya az otthonos óceánból
kopoltyúját vesztett, emlőssé vált, zokogó
tudat előszobája
ekkor azt hiszem
megszülettem
formálódó tudat
mind szerettek
bár erről is csak meséltek
ha emlékek is születtek velem, azokat valaki jól elrejtette bennem, talán
ha betöltöm az utolsó napom
őket is megkapom
GERD
van egy pont, ahol összeszorul a torkod
mielőtt sírni kezdenél
pontosan ugyanezt a pontot marja fel
az ingerektől mentes, rémisztő éjszakában
a nyelőcsövedben felfelé kúszó gyomornedv
ugyanezen a ponton
érzed a gombócot a torkodban
mikor megszorul
a nem
ezt már képtelen vagyok odaadni
magamból
az időmből
teremből
húsomból
ugyanezen a ponton sérti fel
a nyálkahártyát a társaságban felgurgulázó nevetés
amiből mindenki úgy sejti, okkal kérdezi, hogy ez a bohóc
ugyan mikor érne rá szorongani vagy éppenséggel
rettegni
valaminek a széléről bámulni, bámulni, és
ugyanezen a ponton kezd égetni
az önmedikáló célú és
változó típusú szesz
egyéb maró hatású
szénsavas itallal
ezt irritálja a város vágható, vegyes szmoga
vegyi cigatettafüstje
ez az a pont
ahol olyan mértékű a sejtpusztulás
hogy a mechanikusan roncsolt szövetek
elvesztett sejtek nyomvonalán kialakult repedés mentén
egy nap majd megrepedsz
és a kialakult nyomás hatására úgy robbansz vissza
önmagadba
mint egy szupernóva
hogy egy galaxis ívét végigkövető végső tánccal
végül te is, jó esetben
egy közepes pontossággal leírt
wikipédia-szócikként végezd
Gyurász Marianna (1991, Komárom)
Költő, író, molekuláris biológus. Első kötete 2022-ben jelent meg Már nem a mi völgyünk címmel a Kalligram gondozásában.