Komán Attila verse

gyászok

amikor tízéves voltam
és meghalt nagyanyám
nem értettem hogy miért kell fél évig feketében járni
fél évig nem elmenni társaságba
fél évig nem zenét hallgatni legalábbis nem olyan zenét
fél évig minden este imádkozni mama lelki üdvéért
fél évig többet látogatni tatát
fél évig kevesebbet törölni a port
és többet nézni a pókhálókat a gázcsőre tekeredni

amikor tizenhat lettem és megtudtam
hogy nagyanyám felkötötte magát a gázvezetékre
akkor továbbra sem értettem miért kell
fél évig féléveset játszani
hogy mi haszna van fél évig folyamatosan
emlékeztetni magad valamire amin túllenni úgysem lehet
elfelejteni lehet vagyis hagyni hogy belesimuljon az időszövetbe
esetleg kisebb bolyhosodásokat okoz még itt-ott
de azt meg nem kell nézni
gondoltam akkor

amikor a legjobb barátom lett öngyilkos
akkor sem értettem miért kéne erről beszélni
miért kéne egyáltalán úgy tenni
mintha a halála az életünk természetes része lenne
persze attól több mint fél évig a háttérképem volt
de szerencsére mindig annyi alkalmazás van megnyitva
hogy leginkább havonta egyszer láttam

most nem halt meg senki
de valamiféle mumifikálódás kezdetét vette
és ez történik bennem
tőlem függetlenül
és most sem értem a félévezést
de amikor ritka pillanatokig egyedül lehetek
úgy igazán egyedül
akkor űrhajós akarok lenni
és fényévekre lévő csillagok felé utazni
elveszni két számokkal és betűkkel elnevezett
porosan ragyogó csillag között
és elveszésemben megírni valami szépet rólad
először és utoljára
írni valamit
ami egyszerre köszön és elköszön
és nem magyarázkodik
csak szemrevételez
és nem önigazol
és nem az előre-megírtságra tukmál minden felelősséget
de közben nem fosztja meg a világ koronáját a titok sziporkázó tündöklésétől
prizmaként nem bontja fel a fényt hét színre
hanem a hét színt egyesíti újra fénnyé
hogy ebben az érthetetlen titokban
valahogy hátha megnyugodhat
hogy jól van ez így
hogy elváltak útjaink

Komán Attila (1997, Brassóban)

drámaíró, költő, dramaturg. A Színház- és Filmművészeti Egyetem színházi dramaturg szakára járt, majd a ludwigsburgi Akademie für Darstellende Kunst Baden-Württember egytemen diplomázott. Színházi dramaturgként és színpadi szerzőként dolgozik, ír verset, drámát, novellát. Publikált többek között a Literán, a Helikonban, az Irodalmi Jelenben és az Apokrif Online-on.