Király Csenge Katica: Szentivánéji inszomnia
Urbantristesse felvétele
Amikor a nézők megpillantották a fővilágosítót, páran cinikusan figyelték, mások dicsfénnyel az arcukon bólogattak. Ahogy beslattyogott a porondra, feszült csend állt be. A kellékes már rohant is utána. Azt üzeni a rendezőasszisztens, hogy a hatvanadik percben nem kell az a sok kék fény, inkább valami tündérszerűbb, ezt írd fel magadnak. A fővilágosító hangosan káromkodott egyet, hogy ezek a mocskok ilyennel szopatják, ki ez az asszisztens, annak nem csak színészbarátai vannak? De meg kellett néznie valamit, és éppen akkor futott össze a függönykezelővel. Ekkor előadta magánszámát, amelyet a tisztelt publikum udvariasan megtapsolt.
Az első szünet után lépett csak színre a történet főszereplője: az ügyelő! Belé az egyik kellékesnő volt szerelmes, akit kirúgott a barátja, egy agresszív cégvezető állat, ezért az utóbbi időben az ilyen kis tejbetök tutyimutyi alakok jöttek be neki. Az ügyelő tudta, hogy meg kell küzdenie a tündérkirálynő szerelméért, ezért úgy döntött, próbára teszi. Ez most itt baszakszik velem?, sóhajtott a másik jelenetben a kellékesnő a díszlettervező és az öltöztető barátnői vállán. Ezen a ponton egy kóbor színész is átrohant a színpadon, ami a közönségből ledermedést és méltatlankodást váltott ki, de szerencsére az öltöztetőnő megmentette a darabot azzal, hogy Dr. Vadszamár Jázmin csak a legújabb divatot utánzó kosztümjét próbálta ki. A szünet előtt az író és a rendező közös comic relief duettje következett.
Alig mentek haza a publikumból az utolsó felvonás előtt, bár a fiatalabb közönségnek nyilván súlyosabb volt a darab. A függönykezelő állati sima alakítást nyújtott, és az ő felvezetésében ismertük meg a fodrásztár-vezetőt és a mikroportost is. Kiderült, hogy a darab négy szereplője közül mind a négy szerelmes egymásba, de a kellékesnőnek még mindig egy színész tetszik, amibe az a csalafinta ügyelő heccelte bele. A nézők egészen jól elszórakoztak a nagymonológon, amelyben a kellékesnő egy életnagyságú hegybábba bújva kifejtette, hogy inkább lenne a nézőkbe szerelmes, mert a nézők sokan vannak, és ahányan vannak, annyifélék. A drámai végkifejletet végül a függönykezelő oldotta fel, mikor bemutatta az audionarrátort, aki mindennek az előterében és hátterében állt. Ő leszedte az átkot a kellékesnő fejéről, a híres Nem bízhatsz meg a magabiztos férfiakban, amelyik össze van törve, arra kell lecsapni monológgal, ami az alapműveltség része, így felesleges idézni.
A harsogó taps közkívánatára a nézőtéri és a műszaki munkatársat is felhívták a színpadra, akik könnyekkel a szemükben vették át a nekik szánt virágot. Az író és a rendező sajnos leszorultak a színpadról, viszont a sok visszatapsolás hatására a fővilágosító és a függönykezelő előadták a grátisz dalt, amelyet erre az esetre tanultak be, a Hálásak vagyunk, minden kicsi dolgozónak, a szubrettnek, a bonvivánnak és a mezoszopránónak! kezdetűt, majd a kellékesnővel megváltották közös nászút-repjegyüket Milánóba, és a léggömbbé alakított nézőtéri súgólyukból énekelve ellebegtek a festett rózsaszín felhők fölé.
Király Csenge Katica (2001, Budapest)
Eddigi szövegei a FÉLonline, a KULTer.hu, a Litera.hu, az ÚjNautilus és a Műút portál felületein jelentek meg.