Mirka Ábelová verse Mészáros Tünde fordításában
Fotók: Marko Slavkovic, Wikipédia, litcentrum.sk
Fekete tó
Sivár terepen kaptatunk az éjszakában
Botladozva
A sötétbe zseblámpa helyett telefonjaink – így megy ez manapság
Kaptatunk a csúcsra az éjszakában
Összeér álom és valóság
Kisvártatva felbukkan
Sima felszíne
Egy galaktikus sztráda reflexiója
A hely, ahol sohasem jártam még
Amit napvilágnál sosem vettem észre
A fekete tó
Szokja szemünk az éjszakát
Kapkodva vetkőzünk
Azt mondja, ott van mindnyájunkban
Fekete vizéből hol élet, hol halál merít erőt
Igazat beszél
Négy pucér test csobban a fekete vízbe
Nevetünk
Merítünk a halálízű életből
Szólongatjuk egymást a sötétben
Hogy senki se vesszen el végleg
Mindnyájunkban a fekete tó
Szabadon úszni, merülni-feljönni
Mindnyájunkban a fekete tó
Hány hidat, folyón átívelőt robbantasz fel értem, kedvesem
Hányat rombolsz le, hány hídon szaladsz át velem, hány híd alatt alszol
meg
Hányat építesz nekem újra
Hogy felejtsem a fekete tavamban élő halált
Hány ilyen hidat rajzolsz, generálsz, írsz nekem, hányról zenélsz
Hányat égetsz fel
Hogy úszhassak újra szabadon
Hogy felejtsem a fekete tóban élő halált
Sivár terepen kaptatunk az éjszakában
Botladozva
A sötétbe zseblámpa helyett hat szem, a miénk
Kaptatunk a csúcsra az éjszakában
Összeér álom és valóság
Kisvártatva újra felbukkan
Sima felszíne
Egy galaktikus sztráda reflexiója
A hely, ahol egyszer jártam már
Amit napvilágnál sosem láttam
A fekete tó
Szokja szemünk az éjszakát
Kapkodva vetkőzünk
Azt mondom, itt van mindnyájunkban
Fekete vizéből hol élet, hol halál merít erőt
Három pucér test csobban a fekete vízbe
Nevetünk
Merítünk a halálízű életből
Szólongatjuk egymást a sötétben
Hogy senki se vesszen el végleg
Aztán ülünk a parton, és méregetjük egymást szótlanul
Van itt valaki pluszban?
Mindnyájunkban a fekete tó
Szabadon úszni, merülni-feljönni
Mindnyájunkban a fekete tó
Hány hidat, folyón átívelőt robbantasz fel értem, kedvesem
Hányat rombolsz le, hány hídon szaladsz át velem, hány híd alatt
alszol meg
Hányat építesz nekem újra
Hogy felejtsem a fekete tavamban élő halált
Sivár terepen kaptatunk az éjszakában
Botladozva
A sötétbe zseblámpa helyett közelségünk világít
Kaptatunk a csúcsra az éjszakában
Összeér álom és valóság
Kisvártatva felbukkan
Sima felszíne
Egy galaktikus sztráda reflexiója
A hely, ahol kétszer is jártam már
És amit napvilágnál még mindig nem vettem észre
A fekete tó
Szokja szemünk az éjszakát
Kapkodva vetkőzünk
Azt mondom, itt van mindnyájunkban
Fekete vizéből hol élet, hol halál merít erőt
Két pucér test csobban a fekete vízbe
Nevetünk
Merítünk a halálízű életből
Szólongatjuk egymást a sötétben
Hogy ne vesszünk el sose
Aztán szeretkezünk némán a parton
Mindnyájunkban a fekete tó
Szabadon úszni, merülni-feljönni
Mindnyájunkban a fekete tó
Hány hidat, folyón átívelőt robbantasz fel értem, kedvesem
Hány ilyen hidat rajzolsz, generálsz, írsz nekem, hányról zenélsz
Hányat égetsz fel
Hogy úszhassak újra szabadon
Hogy felejtsem a fekete tóban élő halált
Sivár terepen kaptatok az éjszakában
Botladozva
A sötétbe zseblámpa helyett üzeneteid világítanak – így megy ez manapság
Kaptatok a csúcsra az éjszakában
Összeér álom és valóság
Kisvártatva felbukkan
Sima felszíne
Egy galaktikus sztráda reflexiója
Egy hely, ahol valaha nem jártam
Amit napvilágnál sosem vettem észre
Mégis bennem volt mindvégig
A fekete tó
Szokja szemem az éjszakát
Kapkodva vetkőzöm
Tudom, hogy ott van mindnyájunkban
Fekete vizéből hol élet, hol halál merít erőt
Pucér testem a fekete vízbe csobban
Nem nevetek most már
A fekete vízből halálszínt merítek
Belekiabálom a neveket a sötétbe
Hogy eltűnjenek végleg – a felszíntől a galaktikus sztrádáig rugaszkodva
Mindnyájunkban a fekete tó
Szabadon úszni, merülni-feljönni
Mindnyájunkban a fekete tó
Hány hidat, folyón átívelőt robbantasz fel értem, kedvesem
Hogy úszhassak újra szabadon
a folyókban
a tavakban
a tengerekben
Megjelent az Irodalmi Szemle 2025/7-8-as lapszámában
Mirka Ábelová (1985, Bajmóc)
Író, költő, rádíós szerkesztő.
Mészáros Tünde (1970, Pozsony)
Műfordító.