Tartalom Nyomdai változatban (PDF) itt tekinthető meg. TALAMON ALFONZ (1966–1996) Németh Zoltán: A bámulatos tehetségű Talamon Alfonz (esszé) Andrung Heinzelmann: A Ló nem úgy lép (próza) Kövi Franciska: Megállítja az időt (esszé) SHAKESPEARE...
A káprázatos tehetségű Talamon Alfonz tragikusan korai halála után olyan mértékű figyelem irányult a szerző életművére, amely tájainkon, a szlovákiai magyar irodalom kontextusában szinte páratlannak mondható. Utólagos perspektívából tekintve a...
Talamon Alfonz Egy lakás elhagyása és Apám szeretője című írásáról Alighanem most sok irodalomkedvelőnek fogok csalódást okozni, sőt talán felháborodást is kiváltok bennük, de előre kell bocsátanom, hogy az úgynevezett „talamoni hosszúmondat”...
A Q vizsgálatakor,1 mint arra korábban utaltam is már,2 hangsúlyos a számozás kérdése is, ami felveti ugyan a szerzői hitelesség dilemmáját, sőt, még a szonettek sorrendjének a kérdésében is megoszlanak az álláspontok. Többen vitatják például...
Két mozdulat között történt, hogy megálltam. A mozdulatok lépések voltak, a lépések a konyhába vittek, a konyha a múltamban volt. A múltamban kisgyerek voltam, a konyhánkban buli volt, és Fonzi épp apámat utánozta, ahogy...
Roland-ének
A gondolat nélküli hold hideg szaracén pajzs,
gurul, pattog a chanson de geste falai között,
nem gondolkodik, bizonyos szavak őt gondolják.
Elérve egy hegy oldalát, a visszhang, Mi lelkesít, hogy bánatán tünődj, Megihletett; csak úgy sodort e bús hang, S ledőltem ott, ahol mesélt a völgy; Hamar, csodáltam, ím, egy csalfa hölgy Lapot szakítva sírt, mint vad vihar, S letörte gyűrűit...
Andrássy út Izsó Zitának A délutánt ma teljesen másképp tette le elém az idő. Az Andrássy úton megismétlődött a délután, visszafelé jöttem, a felhő sávján innen hagytam el a délutánt, majd az Andrássy úton visszafelé a felhő sávján innen a...
Esetleg a következő történt: túszul ejtették az őrangyalom (mert csak kell legyen nekem is egy őrangyalom, hisz mindenkinek van legalább egy őrangyala, állítólag, ő a közbevetés köztem és Isten közt, velem nélküle szóba sem áll, de talán vele...
Csak az öröklét annyira hosszú mondat hogy lehetetlen pontosan megszerkeszteni célba lőni hajszálpontosan egy koromsötét táncteremben mely emberekkel zsúfolt ízlésesen kitapétázni egy gyönyörű és tágas kartondoboz-lakást gyászjelentésekkel a...
I. Ne a megnyomorítót, mindig a védtelent, ki reszketni is fél, panasza elszorul, éltébe-holtába hamis jog nyomul, és szétfeszíti a megszokottat – rendből káosz! –, míg csikorgó imamalmok darálnak lisztet, ideget, túlélni-vágyat… Őrült örömök...
– Ne nyöszörögjön már annyit, mint egy szűzlány! Hát milyen férfi maga, hogy egy vacak Priessnitz-kúrától nyafog! Na, emelje fel a fenekét, másképpen nem tudom becsomagolni! Jól van, kész! Ennyi volt! Pihenjen! – szólt rá kissé erélyesen...