Archívy Szabó Magda - Irodalmi Szemle

2022-12 Posted 2022.12.15. by gabor |0

Baranyai Norbert: 1848–49 emlékezete Szabó Magda Sziluett című drámájában

(tanulmány) Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kollektív emlékezetünknek olyan kiemelt jelentőségű történelmi eseménye, amelyhez már egészen korán a modern polgári nemzet születésének szimbolikus jelentéseit társította a közvélekedés...

Bővebben

2022-07-08 Posted 2022.08.08. by gabor |0

Papp Ágnes Klára: Mi a baj a lekerekített történettel?

(tanulmány) Szabó Magda kritikai megítélésével kapcsolatban központi, újra meg újra megfogalmazódó kérdés, hogy az írónő életműve, ahogy Kabdebó Lóránt polemizáló szándékkal megfogalmazta: ki tud-e lépni a „nemzeti lektűr” keretei közül.1 A...

Bővebben

2022-07-08 Posted 2022.08.06. by gabor |0

Lengyel Imre Zsolt: Mellérendelés vagy hierarchia? Az elbeszélésmód etikai és politikai implikációiról Szabó Magda Freskó című regényében

(tanulmány) Szabó Magda elsőként megjelent regényének, a Freskónak a befogadástörténete meglehetősen nagy utat járt be az 1958 óta eltelt évtizedek alatt. Az egyik korai kritika szerzője, Bessenyei György a Magyar Ifjúságban írva még...

Bővebben

2022-07-08 Posted 2022.08.04. by gabor |0

Reichert Gábor: Szabó Magda Az őz című regénye és a „hátranézés-vita”

(tanulmány) Az Élet és Irodalom szerkesztősége által „hátranézés-vitának” elnevezett, a lap hasábjain 1960 júniusa és novembere között zajló polémiát elsősorban nem Szabó Magda Az őz című, az előző évben megjelent regényével,1 hanem az Iskola...

Bővebben

2022-07-08 Posted 2022.08.02. by gabor |0

Kosztrabszky Réka: A bontott Egész tudata. A szereplői tudatábrázolás és az emlékezés narratív módozatai Szabó Magda Katalin utca című regényében

(tanulmány) 1. Szabó Magda Katalin utca című regényének korabeli kritikusai az elbeszélés-technikai sajátosságok számbavétele során a mű narratív és temporális szerkezetének bonyolultságát regisztrálták, illetve az első, kuszaság és...

Bővebben