A szövegszerkesztő fáradtsága

85. Ünnepi Könyvhét és 13. Gyermekkönyvnapok, június 15.

A vasárnapi szellemi táplálékot délben kezdtem csak magamhoz venni. Hazai ízek keveredtek a számban, Lovasai Ildikó új kötetét, a Cenzúra alattot mutatta be az oroszlánok mögött. A moderátor megjegyezte, a regény olvasható Szabadka- és családtörténetként egyaránt, ugyanakkor, a szerző megítélése szerint, a fikció felülírja az önéletrajzi olvasatot. A Szabó Magda-ságra készülő főhősnő a nagypapán és a nagymamán keresztül mutatja be világát. Szóba kerültek még a „kisebbség” színterei is, mint a templom, ahogy a női lét is. Lovasi fontosnak tartotta még megemlíteni a húszas és harmincas évek korrajzát, a múlt feldolgozását és a regényben felbukkanó filmszerűséget.

Jankovics Marcell önéletrajzi kötetéről beszélgetett a Helikon kiadó volt főszerkesztőjével, akivel személyesen jó barátok is. A Lékiratok az író gyermekkorától haladva dolgozza fel életének eseményeit, egészen a Pannónia Filmstúdióhoz kerüléséig. A jelenlegi változat immár a második kiadás, az előzőt 2008-ban bezúzták. Steiner Ágota nosztalgiával gondolt vissza a Jankovics családnál tett látogatásaira, s ez vezérfonalként szolgált a beszélgetés harminc percében. A korának miliőjéből kilógó, polgári életvitelt folytató família fejét először letartóztatták, majd Jankovicsékat kitelepítették. Az író-rendező a cím jelentését is készségesen elmagyarázta: minden rosszat igyekszik jéggel elfedni, azonban ahhoz, hogy meg tudja írni ezt a kötetet, fel kellett törnie a jégpáncélt, hogy a léken keresztül emlékeket horgászhasson ki.

Ezek után Zelki Zoltán ült le meghívottaival, Térey Jánossal, Nemes Z. Márióval és Krusovszky Dénessel. Elsőként Térey mesélt az Átkelés Budapestenről. Az Élet és Irodalomban jelentek meg ezek a verses prózák, szám szerint tizennégy darab. Témájuk az eltitkolt Budapest, a sötét, elhazudott múlt; a moderátor meglátása szerint akár „útikönyvszerűen” is lehet forgatni a kötetet, bár hozzátette, turistáknak aligha adná a kezébe az új Téreyt. A szerző fontosnak tartotta továbbá, hogy a helyszínt mindenképpen rögzítse, elvégre ez nem minimalista próza. Mindig a történet volt meg előbb, egy évvel később jöttek csak a fényképek, amiket már a könyv összeállításakor csatoltak a szövegekhez. Végezetül Gyabronka József elevenített meg egy írást.

Nemes Z. Márió dúsan burjánzó verseskötettel köszöntötte az Ünnepi Könyvhetet. A fiktív természeti teret határsértő entitásokkal benépesítő költő egy jó kertész szakértelmével metszi, felügyeli terményeinek burjánzását. Poétikájában egy emberen túli természet lapul, ahol ember és természet között nincs harmónia, inkább egymásnak feszülés, egymásba folyás. A könyv erjesztése során kutatómunkát is végzett – elsősorban jól poetizálható hangzatokat keresett.

Krusovszky Dénes két könyvet mutathatott be közönségnek, az egyik, egy esszékötet, a LʼHarmattan kiadónál jelent meg, Kíméletlen szentimentalizmus címmel, a másik, egy elbeszéléskötet, a Magvető gondozásában, A fiúk országa címmel. Zelki Zoltán kérdésére felelve elmondta, az évek során egyre több olyan témát talált, amelyekből prózák kellett hogy szülessenek. A moderátor ezután rátért arra, hogy milyennek látja Krusovszky a költők által alkotott prózát. A szerző válaszában elmondta, hogy A fiúk országa esetében olyan írásokat szeretett volna viszontlátni, amiket ő is szívesen olvas, történetileg és nyelvileg is érdekesek, kíváncsiskodásra biztatnak. Először több novellát akart beválogatni a könyvbe, majd hosszas mérlegelés után ezt a kilencet ítélte a legkiérleltebbnek. A faggatózást Gyabronka József felolvasása zárta.

Fekete I. Alfonz