Mindent bemesélünk – az Irodalmi Szemle 2014. évi júliusi száma (Teljes!)

Mindent bemesélünk – az Irodalmi Szemle 2014. évi júliusi száma (Teljes!)

A friss Szemle tavaly és tavalyelőtt kialakult hagyományához híven ezúttal újra gyermekirodalmi tematikus blokkal jelentkezik. A szünidőben gyermekversekből, mesékből, sőt mesejátékból szemezgethetünk a gyerekeknek, a szülők pedig ezeken túl könyv- és filmkritikákat is találhatnak.

A szám Polgár Anikó verseivel indul, melyekben a gyerek szemével mutatja meg, hogyan látja ő a világot: „Én is csigagyerek vagyok, szeretek a sárban.” Hasonló narrációs megoldásokat találunk Kiss Ottó: Ne félj, apa! c. rövidversciklusának részleteiben. Z. Németh István klasszikusabb, rímes-ritmusos (szonett) formákból kibuggyanó nyelvi poénjaiban a gyermekmondókákat idézve írja meg a gyermeki fantázia nagy utazásait. Kulcsár Ferenc szintén a mondókák világából merít, Bodrogközi bolondozók: Barangoló c. versciklusában a falucsúfolók műfaját teremti újra. Prózával jelentkezik Ayhan Gökhan (Mese a boldogságról és a szomorúságról), részleteket közöl Bobula c. meseregényéből Garajszki Margit, majd Forgács Miklós és Szászi Zoltán közös munkáját, az Illyés Gyula népmese-feldolgozásainak motívumaira írt és a Kassai Thália Színház felkérésére született Az égig érő fa c. mesejátékot olvashatjuk. Papp Ágnes Klára tanulmányában a Harry Potter és a Titkok kamrája izgalmas, műfaji (meseregény? Ifjúsági regény?) és pszichológiai elemzésére vállalkozik. Csantavéri Júlia a Jégvarázs c. filmről, Tamás Zsuzsa pedig Garajszki Margit: Bartók c. meseregényéről ír. Tamás Zsuzsa könyvéről (Macskakirálylány), melyben archaikus mesei elemek kerülnek kortárs miliőbe, pedig Petres Csizmadia Gabriella közöl kritikát, míg Fekete I. Alfonz Szécsi Noémi Mandragóra utca 7 c. kötetét elemzi a fantasztikum szempontjából.

A számot az Ové Pictures csodalényei illusztrálják.

Olvasóink már találkozhattak a lap online kiadásában a Nová dráma színházi fesztivál előadásairól készült kritikákkal – miniblokkunkban ezúttal az online-ról kimaradt, a Szemlét leginkább érdeklő két előadásról olvashatunk – Mikuláš Hoblina Šahanský alias Forgács Miklós Kaszálatlan rétek országa (Krajina nepokosených lúk – Divalo Pôtoň) c. darabjáról Száz Pál, Mundruczó Kornél Demencia c. darabjáról (Proton Színház) pedig Garajszki Margit közöl kritikát.

Az Ízlések és pofonok blokkban folytatódnak a kritikák, Térey János Moll és Ardamica Zorán Bőre kétezer című kötetéről Steinmacher Kornélia, ill. Ayhan Gökhan ír, míg Péter Zoltán a Don Perlimpín és Don Cristóbal c. előadásokat (Erkel Színház) elemzi.

Végül elárulhatjuk olvasóinknak, hogy az augusztusi Szemle tematikus blokkja a nevek és az irodalom viszonyára fog rákérdezni – nevekkel, álnevekkel, névadással, a név jelentésével foglalkozunk majd.

SZERZŐINK: Ayhan Gökhan (1986): költő, kritikus (Budapest, Magyarország); Csantavéri Júlia (1953): kritikus, szerkesztő (Budapest, Magyarország); Fekete Izidor Alfonz (1985): szabadúszó (Bagdad, Irak); Forgács Miklós (1973): költő, drámaíró, dramaturg, rendező (Léva); Garajszki Margit (1983): író, kritikus (Po­zsony); Kiss Ottó (1963): költő, író, szerkesztő (Gyula, Magyarország); Kulcsár Ferenc (1949): költő, író, szerkesztő (Dunaszerdahely); Papp Ágnes Klára (1968): kritikus, irodalomtörténész, műfordító (Buda­pest, Magyarország); Péter Zoltán (1987): kritikus (Monor, Magyarország); Petres Csizmadia Gabriella (1981): irodalomtörténész, pedagógus (Hidaskürt/Nyitra); Polgár Anikó (1975): költő, műfordító, iroda­lomtörténész (Dunaszerdahely); Steinmacher Kornélia (1987): irodalomkritikus (Zánka, Magyarország); Szászi Zoltán (1964): költő, író (Rimaszombat); Száz Pál (1987): író, kritikus, szerkesztő (Pozsony/Pered); Tamás Zsuzsa (1978): költő, meseíró, szerkesztő (Budapest, Magyarország); Z. Németh István (1969): költő, író, szerkesztő (Csicsó)
HOL VOLT, HOL NEM VOLT

Tartalom (bevezető cikkekkel itt érhető el)

NOVÁ DRÁMA/ÚJ DRÁMA FESZTIVÁL

ÍZLÉSEK ÉS POFONOK