Körkérdés VII. – 2020 I.
Forrás: pixy.org
Arról kérdeztük lapunk online felületének rendszeres szerzőit, hogy mi volt a legmeghatározóbb olvasmányélményük 2020-ban. Első körben Ábrahám Erika, Biró Zsombor Aurél, Tallér Edina, Pinczési Botond, N. Tóth Anikó, Tolvaj Zoltán és Harag Anita válaszolt!
Ábrahám Erika (1967, Gyula)
Budapesten él és dolgozik, könyvekkel, irodalommal, fiatalokkal foglalkozik. Szövegei 2014 óta jelennek meg a Hévíz, a Prae, a Székelyföld és a Tekintet folyóiratokban, valamint a FÉLonline-on, a KULTer.hu-n és a Műút portálján.
Biró Krisztián: Eldorádó ostroma
Nádasdy Ádám: A szakállas Neptun
Szálinger Balázs: Al-dunai álom
Az fog meg mindig, ami az aktuális fókuszaimra rábólint. Kell, nagyon kell ez a rokon-látás: hogy a test hatalmas, hogy esendőségünk névtelen, hogy megszólalni (is) csak minőségben szabad (NÁ), hogy a látható mögé nézni hívás és féltés és szeretés, és a figyelem életeket tár fel ezekben a kapillárisokban (SZB), hogy felnőni fáj (jó hosszan fog fájni), de akkor is, mindig is ostromolni kell (BK), szóval – életigen.
Biró Zsombor Aurél (1998, Budapest)
Jelenleg a Színház- és Filmművészeti Egyetem filmíró szakos hallgatója, mellette prózaírással foglalkozik.
Az idei megjelenések közül számomra Nádasdy Ádám A szakállas Neptun című kötete bizonyult a legemlékezetesebbnek. Bár mostanában többnyire elunom az egységes hangú novelláskönyveket, Nádasdy olyan őszintén és – számomra legalábbis – újszerűen beszél szerelemről, elfogadásról, férfiasságról, hogy az pont jó helyen érintett meg a karantén közepén. Semmi hamis áldozati póz, semmi hollywoodi műdráma: ezek a történetek remek dramaturgiai érzékkel elmondott, komplex emberi tragédiák.
Tallér Edina (1971, Kiskunhalas)
Író, drámaíró, újságíró. 2007 óta közöl szépirodalmi munkákat, azóta öt kötete jelent meg, színházi műveit 2011 óta rendszeresen mutatják be fővárosi és vidéki színházak. Első regénye, A húsevő, 2010-ben látott napvilágot. Jelenleg a Pont magazin főszerkesztője. Portréját Bach Máté készítette.
Berta Ádám A kígyó feje című regényét emelném ki a 2020-as munkák közül.
Pinczési Botond (1998, Budapest)
A Károli Gáspár Református Egyetem hallgatója. Jelenleg a kortárs magyar líra területén végez kutatásokat.
A legemlékezetesebb olvasmányélménynek nem feltétlenül kell magas színvonalú kötetnek lennie, legalábbis számomra nem ez volt a döntő. Például 2020-ban az utóbbi évek leggyengébb verseskötetei jelentek meg – mondom ezt az év végén kijövő szövegek olvasása nélkül –, amelyet valamelyest kompenzált Krusovszky Dénes Áttetsző viszonyok című kötete. Ízléses, ötletes, nyelvileg és kulturális beágyazottságát tekintve is izgalmas versnyelven szólal meg, amelyről a tavalyi „termés” alapján egyedülállóan mondható el, hogy tematikailag és beszédmódját nézve egyaránt érvényesnek hat egy olyan fiatal, kortárs olvasó számára mint jómagam.
Gyerekkorom örömteli fociélményei után gyorsan elszakadtam a sportágtól, mert kultúrakedvelő emberként egyrészt elborzasztott az arról való színvonaltalan beszéd, másrészt a napi politikai események sem adtak okot az azonosulásra, hiszen ki akarna tiniként az elkényeztetett szerelemgyerek (futball) szerepében tetszelegni a tékozló fiú helyett (színházművészet vagy irodalom). 2020 számomra fordulópont volt a futballról szóló diskurzusokat tekintve. Megjelentek ugyanis olyan könyvek, blogok, podcastek, YouTube-csatornák, amelyek tudományos, analitikus szempontból közelítenek a témához, az értelmiség nyelvén szólalnak meg, és a futballt nem világsztárok csatájaként, hanem hatástörténetek, ún. futballfilozófiák (nyilván túlzó, de ez most a trendi-szexi terminus) interferenciájaként mutatják meg. Erre nyújt példát a jelenlegi sportújságírás egyik kiemelkedő alakjának, Michael Cox egyik írásának magyar nyelvre fordítása, a Stílusok csatája. A könyv közérthetően, olvasmányosan műveli ezt a fajta beszédmódot, amely egy irodalomtörténethez hasonlóan írja le az utóbbi évek trendjeinek egymásra hatását a totális futballtól egészen az angol első osztály dominanciájáig, ezáltal bemutatva a modern futball kialakulását. Maradandó (maradonai?) élmény volt számomra megérteni, hogy miért gyalázta le folyamatosan kedvenc klubcsapatomat az FC Barcelona a klasszikusokon.
Az Alföld folyóirat idén is több könyvvel jelentkezett. Ezek közül legüdítőbb számomra a Milyen állat? című tanulmánykötet volt, amely nemcsak számos az animalitáshoz kötődő filozófiai megközelítést tisztázott le bennem, hanem egyfajta viszonyulási pontként is szolgál a szépirodalmi szövegekben megjelenő állatokhoz való hozzáféréshez.
N. Tóth Anikó (1967, Zselíz)
Író, irodalomtörténész, egyetemi oktató (Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem).
Mellár Dávid: vagy valami egészen más
Alena Sabuchová: Šeptuchy
Polgár Anikó: Poszeidón gyöngyszakálla
Tolvaj Zoltán (1978, Budapest)
Költő, író, műfordító. Első két kötete a Parnasszus Új Vizeken c. sorozatában jelent meg Orbán Ottó és Marno János fülszövegeivel (A medve lépései, 2001; Törésteszt, 2007). César Aira Kísértetek c. regényének általa készített magyar fordítását a Magvető adta ki 2012-ben. 2010-ben Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíjban, 2018-ban NKA szépirodalmi alkotói támogatásban részesült. Harmadik verseskötete a József Attila Kör gondozásában látott napvilágot (Fantomiker, JAK-füzetek #201, Prae, 2016). Jelenleg első novellaregényén dolgozik, amely Erdőkerülők címmel fog megjelenni.
Borsik Miklós: Átoknaptár – Borsik a Telep és Előszezon irodalmi műhelyek 2005-ös időszakától kezdve áldozatos vers/edzői tevékenységet folytat. Öröm látni, hogy eljött a saját szüret ideje: az aszúfürtökként tömény, letisztult szürreáliák, melyek a szerző grafikáit alkotó, nemeuklideszi vonalvezetéssel párosulnak, egy mentálisan és érzelmileg fajsúlyos Kalendárium lapjaivá préselődtek, amit Borsik kalauzként rak le elénk a tavalyi viszontagságos esztendő után, hogy innentől kedvünkre felcseréljük a borongós és a derűs évszakokat.
Sirokai Mátyás: Lomboldal – Sirokai szektája a bioszféra, temploma a folyton mutálódó vegetáció. Eredetünk ég és föld közé beékelődő lombkoronaszintjén érzi magát elemében. Daimónja egy kecses, megvilágosult orángután (a szó jelentése malájul: erdei ember), aki egy orvosságos ember holisztikus szemléletével felvértezve eleveníti fel előttünk a nyírek arcát és a platánóriások zsongását. Alig várom, hogy Szilszakállá öregedve 2055-ben támadást intézzen Vasudvard ellen az Entek Tanácsa élén. Bolongi boló!
Vajna Ádám: Oda – Van a szerzőben valami természetes barokk elegancia és irónia. Mintha egy portugál felfedező és egy norvég halász nászából született volna; egy hidrofil Don Quijote. Pikareszk fragmentumaiban friss élőbeszéddel tárja elénk Dürer rinocéroszának példázatát: minden verse egy-egy végzetes(en derűs) távirat valamely távoli földrészről. Hol a Demagóg Kávézóban üldögél a tenger ízével az orrában, hol egy bolíviai tavat emel a magasba a poézis antikatartikus felhajtóerejével.
Kötetek, amelyekhez még nem jutottam hozzá, de a szemelvények alapján biztosan mellbe fognak vágni: Terék Anna: Háttal a Napnak; Bartók Imre: Majmom, Vergilius; Kállay Eszter: Kéz a levegőben; Biró Krisztián: Eldorádó ostroma; Krusovszky Dénes: Áttetsző viszonyok; Urbán Bálint: Oscuro.
Harag Anita (1988, Budapest)
Író, 2014-ben végzett az ELTE indológia szakán. Első novelláskötete 2019 októberében jelent meg Évszakhoz képest hűvösebb címmel, amely 2020-ban elnyerte az elmúlt év legjobb első prózakötetének járó Margó-díjat. 2019-ben Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjat kapott.
Anna Burns Tejes című regénye. Még angolul kezdtem el olvasni, csak később vettem észre, hogy 2020-ban jelent meg magyarul. Greskovits Endre fordítása nagyon szépen visszaadja a regény egyedi nyelvezetét, atmoszféráját. Talán ez a legerősebb a kötetben, az elbeszélő hangja, humora, az, ahogy a világot látja (vagy nem látja). A tizennyolc éves lány próbál a saját dolgával törődni, kizárni a külvilágot, de a hetvenes, nyolcvanas évek politikai helyzete Észak-Írországban nem olyan, hogy csak úgy ki lehessen zárni, és lehessen könyvet olvasva sétálgatni. Még egy ilyen hétköznapi tett is, hogy egy fiatal lány az utcán sétálva olvas, konfliktusokhoz vezet a családjával, a barátaival és az egész közösséggel. Nagyon érdekes kötet, újraolvasós.