Visszaemlékezés: kimozdított vonalak 1 Az új nap mindig összezavar. Tudom, hogy át kell gondolnom lépteimet: a kérlelhetetlen viharokban többé nem ránthatják le csontos kezek arcomat. Az a gyanúm, hogy tudnék rá emlékezni, de csak foszlányokat...
Különös, mély intenzitású verseket olvashatunk Czucz Enikőtől, olyan szövegeket, amelyekben leállíthatatlan harc akaratlan szemtanúi lehetünk. Brutális kísérlet ez, amelyben egymásra vetül és szembeszegül tükör és arc, a bőr külső és belső...
Irodalmi Szemle: Először a Pegazus pályázaton tűntél fel, de azóta már többször, több lapban is találkozhattunk publikációiddal. Adja magát a kérdés: van-e készülőben, tervben, célban verseskötet? Czucz Enikő: Igen, bár egyelőre csak...
Akik fényképeztek Nagybácsik, nagynénik, unokatesók tettek úgy, mintha az adósuk lennénk. Végül is hihető volt. Aztán, ahogy emlékezni próbálok, és ez sem megy már fotók nélkül, rájövök, szó sem volt önfeláldozásról. Nem maradtak le semmiről...
Vörös Gergely elsősorban fogalmi, gondolkodó és nem dekoratív, zenei költő: nem korallszerű következetességgel valósít meg egy eleve kódolt programot, hanem minden egyes szövegében valami újat vesz észre, és annak analízisét végzi el. Ez az új...
Irodalmi Szemle: Nem először publikálsz, találkozhattunk már verseiddel lapokban. Hogyan kezdődött, honnan ered nálad a versírás? Vörös Gergely: „Véletlenül” kezdtem írni. Néhány szöveg megírása volt a feltétele annak, hogy Enivel (Czucz...
nincs szomorúbb a faszverésnél bármennyiszer is élvezel el a saját hasadra nem lesz jobb nem lesz könnyebb (semmi.) csak üresebb (minden.) a heréd. * mint a fogorvosnál az óra kis mutatójának kattanása. nem egyszer. kirabolnak és fáj. lehet...
18 vagy 32 éves lehettem ebben a pillanatban. De ez már rég volt. Túl rég, túl máshol. Talán másnap. Lementem a boltba egy üveg vodkáért. Valamelyik világháború épp aznap tört ki. Akciós volt a literes. Hazafele egy ágon madarak szeretkeznek...
Minden szöveget tisztelek! A megírás, a véres szülés, a testnedvek (úgymint izzadság, könnyek, vizelet) tobzódása sem zavar, ha… Na, és itt van ez a ha! Ezzel kellene valamit kezdeni Mellár Dávid írásainak tanulmányozása után. Ezt tudtam...
Irodalmi Szemle: Ha jól saccolom, ez az első publikációd. Milyen út vezetett idáig, mikor kezdtél írni, és hogyan folytatódott ez a történet? Mellár Dávid: Úgy gondolom, hogy a legtöbb irodalomkedvelő ember, miután elolvasott már néhány...
1. A hamutálban eggyé olvad a szürkeség. Végtelen számú szálra osztom ősz hajadat, a vénség így tapad az ujjak rése közé. Költözik hajszálról hajszálra a kétségbeesés. Arcunkon a ránc úgy mélyül, mint folyómeder a lágy talajban. Éjjel vetkőzöl...
Paluska Zsuzsanna szövegei megfogható, végigsimítható felületeket kínálnak. „Tapogatom a saját arcomat, / mint más a combot és a feszülő testet.” A megismerés útja itt a tapintáson keresztül vezet, a saját arc titkát az ujjak rejtik, amelyek...
