A magyar irodalomtörténetben gyakran visszaköszönő toposz, hogy a költészetünk nem kifejezetten filozofikus költészet, a látvány és a hangzás szépsége, az érzelmi-hangulati ihlet, a nosztalgikus attitűd mind megelőzi a gondolati...
Reményi József Tamás írja az egyik könyvemről szóló írásában: „Értekező prózájában is játszótársakkal veszi körül magát (mármint én – T. Á. megjegyzése): Cselényi László, Duba Gyula, Grendel Lajos életművét csak Tőzsér tudja oly természetes...
Válaszolnak: Kulcsár Ferenc, Tóth László, Tőzsér Árpád, Varga Imre
Dobos László, az Irodalmi Szemle alapító főszerkesztője 2014. október 28-án ünnepelné 84. születésnapját. Szeptemberi számunkban elbúcsúztattuk lapunk...
Weöresd Sándor 100. születésnapjára
Részletek 1998-as naplóbejegyzéseimből:
Április 8. A párkányi vasútállomáson, vonatban.
(Naplójegyzetek 2003-ból)
4. Megrendezett tükörképek
Tőzsér Árpád új kötetében rendkívül izgalmasan feszegeti saját határait: a Fél nóta több szempontból is tágítja azt a szövegvilágot, amelyet a szerző eddig megalkotott. Hogy koherensnek és folyton önmagára vonatkoztatottnak, önreflexívnek...
1.
Lázadó szerepek
December 31.
Az év utolsó napján a rádió a számítógép és az elektrotechnika dicsőségét zengi. Én tegnap ennek a dicsőségnek a jegyében buktam el. Egész nap a számítógépemmel...
A Platontól kölcsönzött című Érzékek csőcseléke Tőzsér Árpád naplóinak már második könyve, az első, Szent Antal disznaja címen 2008-ban jelent meg.
Az Érzékek csőcseléke című naplójegyzetek 1998 és 2000 között készültek; feljegyzésük...
Tőzsér Árpád szövegember – szövegen keresztül gondolkodik, cselekszik, lélegzik, létezik: ez egészen egyértelmű minden egyes megnyilvánulásából, hiszen minduntalan szövegekhez képest határoz meg mindent, saját magát is beleértve.
Pozsony, 2002. június 14. Gadamer mondta a halála előtt, Bacsó Bélának, százkét évesen: „Tudja, engem itt felejtettek, ezért lehetőségem nyílik arra, hogy meg-szerkesszem életművemet, levéve a fáradságos terhet másokról.” Rossz a...
