Tőzsér Árpád – A mítoszról (Részletek) – Duba Gyulának
Kedves Barátom,
egyre kevesebb az ember,
akinek azt mondhatom: barátom.
Valami szűkül köröttünk.
Duba Gyula – Önmaga utókora Tőzsér Árpád: Csatavirág. Létdalok)
1 – A mű címe megállít, elbizonytalanít, de az alcím — Létdalok! — megragad. A cím kérdést tesz fel: Csatavirág – mi akar ez lenni?, az...
A forradalmakról és a lélekről … – Beszélgetés Tőzsér Árpáddal.
Március idusa – A kérdező: Szemet Edit.
Köszöntöm a stúdiónkban Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költőt, irodalomtörténészt...
Tőzsér Árpád versei
Nő, dupla Axel előtt
Ébredezem Éles fényként jár át a felismerés: nem érdekem
a felkelés Az idegenségem...
Tőzsér Árpád – Esti dramolett
(* A Quasimodo-emlékdíj fődíjas verse)
1.
Művirág gyökerét ne keresd, ne áss:
...
Tőzsér Árpád versei
Salome halála
Agy és öl osztoztak rajta
mag-ezred kiömlő csillagok
Holtában is ráng minden tagja
ágyéka fényt és éjt befog
Virágének és Kavafisz – Ráírás(ok) Lator László mondataira Tőzsér Árpád verseiről
Bányai János írása – Könyvről könyvre – Vendégkritika
Lator László Egy állhatatlan költő című szép esszéjében Tőzsér Árpád költészetéről (Lator László: Kakasfej vagy filozófia? Mire való a vers?...
Tőzsér Árpád – Sziklája az ő jószága…
Milan Rúfus 80. születésnapjára
Írásomban a napokban nyolcvanadik életévét betöltő Milan Rúfus költészetének egyik...
Tőzsér Árpád.- Az Irodalmi Szemle fél évszázada – nevének tükrében
Az Irodalmi Szemle és a Nyugat bármi néven nevezendő feltételezett kapcsolata abszurd, hisz 1958-ban, az Irodalmi Szemle indulása idején a Nyugat már réges-rég irodalomtörténet (ráadásul olyan...
Ilyennek látták a negyedszázados Irodalmi Szemlét
(Gondolatok, villanások az évforduló alkalmából) Tőzsér Árpád Az Irodalmi Szemle indulása véletlenül (vagy talán nem is annyira véletlenül, hisz az „infrastruktúra” történései mindig feltételezik...
Tőzsér Árpád – Férfikor, így jöjj!
Így lehetek csak
erős a bajra –
cigarettára:
gyujtok a dalra.
Földi bajt oldó
tűzpiros dalra.
Tőzsér Árpád – Történelmi pillanatok (2 x 68, negyven év múltán)
Negyven éve, hogy Németh István, a nemrég elhunyt, s méltatlanul agyonhallgatott vagy inkább ismeretlen pozsonyi költő megírta és megjelentette a Történelmi pillanat című furcsa kis „csendéletét”: