Napló

Meghalt Barta Gyula festőművész
Szeptember 11-én, a pozsonyi ružinovi/rózsavölgyi kórházban 86 éves korában el-hunyt Barta Gyula festőművész, a hazai magyar képzőművészet kiemelkedő alakja.

Barta Gyula Párkányban született (1922. november 23-án), az érsekújvári és az esz-tergomi gimnázium diákja volt, majd Dunaszerdahelyen érettségizett. Budapesten (1941/42-ben) Gallé Tibor Képzőművészeti iskolájának a hallgatója, majd a pozsonyi Szlovák Képzőművészeti Főiskolán Mudroch, Mallý és Millý professzorok növendéke. Később Po-zsonyban és Dunaradványon élt. A Párkány környéki tájat szívébe és emlékezetébe zárta, s a gyermekkor emlékei későbbi munkásságát is áthatották. A harmónia és az emberség az alkotóművész credóját jelentette egész életében. Egyéni kiállításai révén munkásságát Po-zsonyban, Trencsénben, Nyitrán, Krakkóban és Komáromban éppúgy ismerték, mint Érsekújvárott, Szencen, Dél-Csehországban vagy szülővárosában, Párkányban. 1975-ben Cyprian Majerník-díjjal tüntették ki, 1989-ben Érdemes Művész állami kitüntetésben részesült, 2002-ben Posonium Művészeti Díjat és szülővárosa Pro Urbe díját nyerte el.

Meghatározó élmény volt számára, hogy az elmúlt évben reprezentatív, háromnyelvű monográfiája jelent meg  az AB-Art kiadásában. (A kötetet Varga Lajos tervezte.)  Barta Gyula meghatározott életművet hagyott ránk. Embersége, csendes, sugárzó életakarása példaértékű!
Halála fájdalmas vesztesége képzőművészetünknek. „Rendteremtő szándékát”, a keresett és „meglelt harmóniát”, egy szóval: művészetét, munkásságát tisztelettel megőrzi emlékezetében a mai és a későbbi nemzedék is.                                                             F. Z.

Elhunyt Németh G. Béla
Elhunyt 83 éves korában Németh G. Béla Széchenyi-díjas irodalomtörténész, az irodalomtudomány kiemelkedő alakja, a XIX. és XX. századi irodalom- és művelődéstörténet kutatója. Németh G. Béla alapjaiban határozta meg a hetvenes években a magyar irodalomtudományt. Eredetileg magyar–német szakon végzett, majd könyvtárosként tevékenykedő tudós, 1955-ben lett az MTA Irodalomtörténeti Intézetének munkatársa. 1965-től tanított az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, ahol 1981-től vezette az általa alapított művelődéstörténeti tanszéket. 1987-től a XIX. századi irodalomtörténeti tanszéket vezette, 1980-tól 1995-ig az Egyetemi Könyvtár főigazgatója is volt. Számos nagyhírű tanulmány és monográfia szerzője volt, munkásságát József Attila-díjjal (1976), Akadémiai Díjjal (1980), Déry Tibor-díjjal (1993) és Széchenyi-díjjal (1996) ismerték el.
(litera)

Olasz irodalmi díj Kertész Imrének
Kertész Imrének ítélték oda Olaszországban a Cesare Pavese (1098–1950) íróról és költőről elnevezett irodalmi elismerés, a Grinzano-Cesare Pavese különdíját, amelyet az antifasiszta olasz szerző születésének 100. évfordulója alkalmából adtak át.  
A Berlinben dolgozó és alkotó Kertész Imre egészségi okokból nem tudott részt venni személyesen az észak-olaszországi Piemonte tartományban, Cesare Pavese szülő-városában, Santo Stefano Belbóban (Cuneo megye) tartott díjátadáson, de telefonon bekap-csolódott az ünnepségbe.
A Grinzano-Cesare Pavese díjat idén 25. alkalommal adták ki, az 1908. szeptember  9-én született Pavese centenáriuma alkalmából odaítélt különdíj a centenáriumi megemlékezések egyik fő eleme a világ több országában tartott konferenciák, irodalmi versenyek, színházi előadások mellett.                                                      
(litera)

Alkotói pályázatot hirdet a Fiatal Írók Szövetsége
Az alkotói pályázatra olyan, huszonnyolcadik életévüket be nem töltött alkotók jelentkezhetnek vers és széppróza kategóriákban, akik önálló kötettel még nem rendelkeznek.
Az első helyezettek önálló kötet megjelentetésére kapnak lehetőséget a Fiatal Írók Szövetsége FISZ Könyvek sorozatában. Pályázni levélben elküldött kötetnyi kézirattal lehet, melyhez a szerző (elérhetőségeit is tartalmazó) önéletrajzát mellékelni szükséges.
Nevezési díj: 2000 Ft/pályázat, melyet postai utalványon vagy banki átutalással a FISZ számlaszámára kérünk átutalni
(Budapest Bank 10102086-33859500-00000007).
A FISZ a nevezési díjakból befolyt összeget a nyertes kötetek megjelentetéséhez használja fel.
Pályázati határidő: 2008. november 1.
A pályázatot neves irodalmárok és a FISZ Könyvek sorozatszerkesztői bírálják el. Eredményhirdetés a FISZ honlapján (www.irok.hu) várható 2009 elején.
Postacím: FISZ, 1397 Budapest, Pf.: 546.
A FISZ fenntartja a jogot arra, hogy – minőségi okokból – egyes díjakat nem oszt ki. A szervezők kéziratot nem őriznek meg és nem küldenek vissza, kivéve ha a pályázó felbélyegzett és megcímzett válaszborítékot mellékel. Ajánlott, hogy a pályázó e-mail címet is közöljön, a gyorsabb értesítés érdekében.
Az előző évek tapasztalatai alapján mód nyílik a bírálók írásbeli véleményének kikérésére is. A munka nagysága miatt mindez csak költségtérítéses formában kivitelezhető, ezért, aki bírálatot kér, további 2000 Ft befizetésére kérjük.

Helyreigazítás
Lapunk augusztusi számában  Gyüre Lajos: Az Új Magyar Museum című írásában (második bekezdés!)  sajnálatos elírás történt. A Batsányi János, Kazinczy Ferenc és Baróti Szabó Dávid által megindított kassai „Magyar Museum” „alig néhány évi élete”  1788. júliusát és 1793 júliusát jelenti (1893 helyett!).
Ugyancsak elírás történt a szerző által közzétett Mécs László Pórasszony című versében  is (3. versszak!): „Az asszony krumplit töltöget, / a krumpli másé, harmados.” (a harmatos helyett!) Az elírásért a szerző és az olvasók szíves elnézését kérjük!
A szerkesztőség