Öllős Edit – Haditerv

rendszerbe sem véve akadnak kezembe
torzszülött naplójegyzetek bénának
süketnémának vaknak mutatkozók de
én mégsem hiszem hogy csak
ócskavasnak valók sóhajtva kijelentem
nem is kellene ennyire szégyenkeznem

amiatt hogy
hogy
hogy – és itt elakad a filmszalag

tükör előtt sem éri meg pózolni

ebéd után anélkül is zuhanok egy

nagyot fakoronák helyett többször

dohos pincékbe ott vergődni kezdve

megint sok lesz a kiagyalandó

(vagyis a magamnak spontán

beprogramozandó)

írtam én már a globális csendről is

de csak a glóbuszom került fókuszba

lettek képzelt nézőterek meg

képzelt tapsviharok aztán addig-addig

forgolódtam (jobb híján kitartóan)

míg tudatomat egészen laposra nem

nyújtottam és nem gondolkodtam vajon

az Északi-sarkon vagy ausztrál

bennszülöttek között vagy bárhol

máshol lesz-e a vesztőhelyem úgysem

lenne elég több évszázad sem vallomást

tennem (a beépített kacajok nélkül is

leállíthatatlan helyzetkomédiákról meg

persze az előttem is ismeretlen

titkaimról)

mondjuk azt

szilárdan tudom hogy

hitemben napirenden megmártózom

el is heverészem benne (miként

teszi azt a kecske is jóllakik

a káposzta is megmarad elve)

a kaszkadőrös feltámadások úgysem

fogadnak be mindig a talpnyaló

billenések sem pofoznak meg mindig

hullafáradtságot tettetve is jólesik

egy-egy kiadós önkritika aztán hogy

kiszállhatok-e majd ott egyszer ahol

a magam mérkőzését játszhatom

a magam sakktábláján

a magam figuráival

mikor smink sincs jelmez sincs

súgó sincs a nézőtér képzelten is

üres és már esetleg csak oda

térhetnék vissza ahol kezembe nem

került életem forgatókönyve

(ki tudja már szándékosan vagy

puszta véletlenből-e)

hát sok lehetőséget elblicceltem

de csak így lehetett ennyi

izgalmasan bizarr ennyi pezsegve

zűrös szerep csak így

tobzódhatott fel ennyi abszurd

kabaréjelenetet

egyébként ezeregy kifogással

betolakodva sem fogadtam volna én

el azt a szerepet hát szaporíthattam

aztán mesterségesen a sok

kényszerbukfencet pehelysúlytalanságok

állapotában elmélázódhattam tükröket

kiirtva hogy minden zsigerem minden

mágnesének csakis negatív

lehessen minden pólusa

(a tervek most már mehetnének

abba a bizonyos füstbe én

merészen mégis csak beledobálom