Irodalmi Szemle, 2013. május (Teljes!)

„Sok olyan mese van, amit nem szívesen mesél az ember, mégis el kell mondania” ‒ mondja Darvasi László Háromemeletes mesekönyve a májusi Irodalmi Szemlében. Sok olyan mese is van azonban, amelyeket nagyon szívesen mesélnek a Szemle szerzői.
Az Irodalmi Szemle 2013-05 száma itt tekinthető át.
A Darvasi László kissé abszurd, korunk valóságát erőteljesen megidéző meséivel induló szám Molnár Miklós sziporkázó kisprózáival folytatódik, melyekben többek között Örkény István, Karinthy Frigyes és Samuel Beckett is felbukkan, de megtudjuk azt is, milyen racionális elméleti alapja van annak, hogy az egér szereti a sajtot. Gyermekversekből nincs hiány a májusi Szemlében: a Tóth László által beszéltetett gyerekszáj azon töpreng, „csak tudnám miért nincsenek nekem / diócskáim mondjuk amikor a srácoknak / legalább sípocskájuk van” (Mondom a srácoknak…), Vida Gergely a nyelvtanban kutat a gyermekkor nyomai után („Mert hogy mondhatnád egy apának: / »Definiáld: érintés«.”), Géczi Zsoan pedig a kannibál tengerimalacok és a kozmopolita nyulak világát idézi meg. Balázs Imre József verseiben Star Wars-hősök mutatkoznak be, majd Z. Németh István (az újonnan alapított gyermekirodalmi Simkó Tibor-díj első kitüntetettje) sziporkái következnek, Ping Vincétől Béláig, a mintabálnáig. Kulcsár Ferenc Bödők Zsigmond emlékének ajánlja versét (Égi pásztor), s a gyermekversblokkot Fellinger Károly rövidke, pattogós sorai zárják.
Polgár Anikó a kortárs finn (Risto, kész a sonkamártás!), illetve a középkori angol (Odo of Cheriton meséi) meseirodalomba kalauzol el bennünket fordításaival, Erdélyi Margit pedig egy alapos tanulmányban elemzi a mesét mint sajátos műfajt. A Hol volt, hol nem volt címet viselő blokk két új mesekönyv kritikájával zárul: Petres Csizmadia Gabriella Máté Angi Emlékfoltozók, Tamás Zsuzsa pedig N. Tóth Anikó Az eszemet tudom című könyvét elemzi.
Pénzes Tímea Bujdosás című novellája félúton van a mese és a „komoly” novella között ‒ ezt már első mondata is mutatja: „A halált már gyerekkoromban számtalan formában elképzeltem, hol sárkányként, hol tündérként.” Ez a szöveg vezet bennünket ki a gyermekirodalomból, hogy Rapai Ágnes enigmatikus, lazán bölcselkedő költeményeivel, majd Varga Imre Reggelnaplójának újabb fejezetével folytatódjon a szám.
Az Ízlések és pofonok című kritikai rovat az ImPulzus elnevezésű kritikai beszélgetéssorozatnak Kálmán Gábor Nova című regényével foglalkozó részét közli (Tamás Zsuzsa, Benedek Anna, Lengyel Imre Zsolt és Pográny Péter beszélgettek a nagy sikert aratott könyvről), majd színikritika következik: Garajszki Margit a Szlovák Nemzeti Színház A Jurga testvérek című előadásával foglalkozik.
Gyürky Katalin kritikája a világirodalomba vezet bennünket: Javier Marías Beleszerelmesedések című regényéről olvashatunk benne, majd egy miniösszeállítás következik Szabó Róbert Csaba két legutóbbi kötetéről, a Temetés este tízkorról és a Fekete Daciáról Kiss Ernő Csongor, illetve Ureczki Anita tollából. A számot a fiatal szlovák illusztrátor, Daniela Olejníková egyedi, nem ritkán bizarr művei színesítik.(szalzo)
Tartalom
- Darvasi László: Néhány történet a Háromemeletes mesekönyvből (mesék)
- Molnár Miklós: Rövidkék és hosszabbkák (kisprózák)
- Tóth László: Már tudom hogy… (Az ég nagy kék…; Ez a tarka szőrű…; A világ legunalmasabb dolgai…; Elemér bácsi…; Mondom a srácoknak…; Aputól egyszer megkérdezte…; Mirko a vőlegényem és én…; Már tudom hogy…; versek)
- Vida Gergely: Köztulajdon (vers)
- Géczi Zsoan: Mit nem tud a tengerimalac; A kannibál tengerimalacok; Malachét; Nyulak a nagyvilágban; Kedvenc nyúl (versek)
- Balázs Imre József: Star Wars-versek (R2-D2; Csubakka; Yoda; versek)
- Z. Németh István: Bukfencek; Kalózvers; A jégmadár éneke (versek)
- Kulcsár Ferenc: Égi pásztor (vers)
- Fellinger Károly: Máktörő; Tükör; Bugi-bugi; Szabadság-dal; Eladta sugarait (versek)
- Nopola, Sinikka – Nopola, Tiina: Risto, kész a sonkamártás (mese)
- Erdélyi Margit: A mese mint sajátos műfaj (tanulmány)
- Odo of Cheriton: Az egyszarvú és az ember; A róka és a macska cselei; A sas; Az egér és a macska; A bolha (mesék, Polgár Anikó fordításai)
- Petres Csizmadia Gabriella: Ami az emlékezéshez szükséges (Máté Angi Emlékfoltozók című kötetéről)
- Tamás Zsuzsa: Féléskövecs és gondszívó (N. Tóth Anikó Az eszemet tudom című kötetéről)
- Pénzes Tímea: Bujdosás (novella)
- Rapai Ágnes: A gyengéd szavak…; Északi fekvés (versek)
- Varga Imre: Reggelnapló 4. (próza)
ÍZLÉSEK ÉS POFONOK
- „Novaközi” állapotok. Beszélgetés Kálmán Gábor Nova című kötetéről
- Garajszki Margit: A nyelv által megszépített drámai valóság (a Szlovák Nemzeti Színház A Jurga testvérek című előadásáról)
- Gyürky Katalin: Csavarni egyet a sorson (Javier Marías Beleszerelmesedések című kötetéről)
- Kiss Ernő Csongor: A szenvtelenség alternatívája (Szabó Róbert Csaba Temetés este tízkor című kötetéről)
- Ureczki Anita: Fekete Dacia, avagy a szocializmus fojtott árnyéka (Szabó Róbert Csaba Fekete Dacia című kötetéről)
- Monostori Martina: Egy nekrológ nekrológja (olvasói levél) / Soóky László: Tisztelt Monostori Martina! (válasz az olvasói levélre)
Szerzőink: Balázs Imre József (1976): költő, irodalomkritikus, szerkesztő, irodalomtörténész (Kolozsvár, Románia); Darvasi László (1962): költő, prózaíró, drámaíró (Budapest/Szeged, Magyarország); Erdélyi Margit (1945): pedagógus, irodalomtörténész (Léva/Komárom); Fellinger Károly (1963): költő (Jóka); Garajszki Margit (1983): kritikus (Pozsony); Géczi Zsoan (1975): költő (Monor, Magyarország); Gyürky Katalin (1976): kritikus, irodalomtörténész, műfordító (Debrecen, Magyarország); Kiss Csongor Ernő (1990): nyelvész, irodalomkritikus (Kolozsvár, Románia); Kulcsár Ferenc (1949): költő, író, szerkesztő (Dunaszerdahely); Molnár Miklós (1946): író (Győr, Magyarország); Nopola, Sinikka (1953): finn író (Helsinki, Finnország); Nopola, Tiina (1955): finn író (Helsinki, Finnország); Odo of Cheriton: XIII. századi angliai meseíró; Pénzes Tímea (1976): költő, író, műfordító (Budapest, Magyarország); Petres Csizmadia Gabriella (1981): irodalomtörténész, pedagógus (Hidaskürt/Nyitra); Polgár Anikó (1975): költő, műfordító, irodalomtörténész (Dunaszerdahely); Rapai Ágnes (1952): költő, író, műfordító (Budapest, Magyarország); Tamás Zsuzsa (1978): költő, meseíró, szerkesztő (Budapest, Magyarország); Tóth László (1949): költő, író, műfordító (Dunaszerdahely); Ureczki Anita (1991): irodalomkritikus (Kolozsvár, Románia); Varga Imre (1950): költő, író, műfordító (Tinnye, Magyarország); Vida Gergely (1973): költő, irodalomtörténész (Csiliznyárad)