Irodalmi Szemle, 2013. július – Cigány utak (Teljes)

„Én imádnék egy igazi összetartó cigányországban élni!!!” – áll az Irodalmi Szemle júliusi lapszámának borítóképén. Az idézet Omara alias Oláh Mara festményéről származik, aki az egyik legjelentősebb kortárs roma képzőművész, és akinek a képei a szám illusztrációs anyagát alkotják.
A lapszám témája: Cigány utak. Romák az irodalomban és a roma irodalom – két megközelítés, egy téma.

A teljes tartalom itt tekinthető meg.

A magyar nyelvterületen eddig kevéssé ismert lengyel-roma költőnő, Papusza verseit olvashatjuk Zsille Gábor fordításában. Érzékeny líraisággal idézi vissza a vándoréletet a félelem és szabadság közt vergődve, ugyanakkor a jövő nyugtalanító kérdései felé néz. „Tűnjenek semmivé az egykori utak, /melyek szerte-széjjel űztek minket, / amerre csak a szél fújt” – mondja egyik szabadversében.
Jónás Tamás lírája már a hagyományos, nyugatos versformákat hozza játékba, nagyon is aktuális kérdéseket fogalmazva meg.

Agda Bavi Pain szlovák író a vándorcigányok mesékbe vesző múltjából a nyers, külvárosi jelenbe vezet. A nyelveket váltó, szlenget használó írásában provokatív témákat feszeget, a társadalmi perifériára szorult egyén és a bűnözés kapcsolatát firtatja. A társadalmi kérdések Iva Pekárová írásában folytatódnak, melyben a cseh és szlovák romák angliai életéből vázol fel néhány mozzanatot. Mindkét írás Pénzes Tímea fordítása. Borbély Szilárd Kátrány című prózája egy másik közegbe kalauzol el: a kisvárosi nyers rasszizmuséba.

Veres Zsuzsa a cigány eredetmondáktól a szociográfián át a szépirodalomig vizsgálja a magyar cigány irodalmat. Már ebben az írásban szóba kerül Lakatos Menyhért Füstös képek, valamint Holdosi József Kányák című regénye. Az előbbivel Barlog Károly esszéje foglalkozik behatóbban, míg Tankó Annamária a Kányákat és annak recepcióját boncolgatja.

Dupcsik Csaba A magyarországi cigányság története c. könyvét Baranyovics Borisz elemzi, állandóan szem előtt tartva a kérdést: „Merre tovább, romakutatás?”
Végül terítékre kerül a film is. Gyenes Gábor a 2008/2009-es romagyilkosságokat tematizáló Csak a szél c. Fliegauf-filmet vizsgálja a narráció és a képi eszközök használatának mentén.

Túl a tematikus blokkon Kulcsár Ferenc prózáját olvashatjuk az ubihok különös népéről, majd Bodnár Gyula és Z. Németh István két-két verse következik. Tóth László a napló és az irodalmi esszé határterületén bontja ki futamait: „A naplózás, az önéletrajzolás lényege mindig egyetlen filozófiai kérdés, az »én« kérdése körül sűrűsödik össze”. Varga Imre Reggelnaplójának következő része pedig a recept és a történelmi fikció irányába tolja ki a műfajt. Oleg Pavlov Robbantás c. elbeszélésének második, befejező részét olvashatjuk Gyürky Katalin fordításában.

Borbély Szilárd Nincstelenek című friss regényében a nemzeti és vallási identitás és azok egymásmellettisége fogalmazódik újra. A kötetről Polgár Anikó közöl kritikát. Végül két színikritika következik. Száz Pál Jean Genet Cselédek c. vizsgaelőadását Garajszki Margit elemzi, míg Soóky László a Komáromi Jókai Színház legújabb előadása, a Made in Hungária apropóján az egész évaddal kapcsolatos aggodalmait fogalmazza meg.

Tartalom

• Wajs Papusza Bronisława: Cigány mese; A fehér tél beköszöntött; A víz, amely vándorol; Dal; Lábam többé nem lép oda, hol valaha cigányok jártak; Nézek erre, nézek arra; Papusza fejében szerzett cigány dal (versek, Zsille Gábor fordításai)
• Jónás Tamás:  Születésnapodra; Elégia; Szerelmi vallomás (versek)
• Agda Bavi Pain: Jeszoszkero nyilaj (novella, Pénzes Tímea fordítása)
• Pekárková Iva:  Cseh és szlovák romák Angliában (kispróza, Pénzes Tímea fordítása)
• Borbély Szilárd:  Kátrány (novella)
• Veress Zsuzsa: Átok, balsors és varázslat (esszé)
• Barlog Károly: Betekintés a kilátástalanságba (esszé)
• Takó Annamária: „Nincs semmi, csak a lépések” (tanulmány)
• Baranyovics Borisz: Egy „történelem nélküli nép” története (Dupcsik Csaba A magyarországi cigányság története című kötetéről)
• Gyenes Gábor: Nem szél: sörét (a Csak a szél című filmről)
• Kulcsár Ferenc:  Némafilm (próza)
• Bodnár Gyula: Aritmia I; Aritmia II (versek)
• Z. Németh István: Záró; Zéró (versek)
• Tóth László: Írás, irodalom, történet. Közelítések, futamok (próza)
• Varga Imre: Reggelnapló 6-7. (próza)
• Pavlov, Oleg:Robbantás (II.) (elbeszélés, Gyürky Katalin fordítása)

ÍZLÉSEK ÉS POFONOK

• Polgár Anikó:  Megalvadt folyók (Borbély Szilárd Nincstelenek című kötetéről)
• Garajszki Margit: Cselédsors (a Pozsonyi Színművészeti Egyetem Cselédek című előadásáról)
• Soóky László:   Rózsaszín köd, dübörgő üresség, állótaps (a Komáromi Jókai Színház Made in Hungária című előadásáról)

Szerzőink: Agda Bavi Pain (1966): szlovák költő, prózaíró (Kassa/Pozsony/Isztambul, Törökország); Baranyovics Borisz (1986): költő, etnográfus, street artist, rapper (Párkány); Barlog Károly (1986): prózaíró, esszéíró, tanár (Balatonendréd, Magyarország); Bodnár Gyula (1948): költő, publicista (Nagymegyer); Borbély Szilárd (1963): költő, író, irodalomtörténész (Debrecen, Magyarország); Garajszki Margit (1983): kritikus (Pozsony); Gyenes Gábor (1984): képzőművész, kritikus (Pozsony); Gyürky Katalin (1976): kritikus, irodalomtörténész, műfordító (Debrecen, Magyarország); Jónás Tamás (1973): költő, prózaíró (Budapest, Magyarország); Kulcsár Ferenc (1949): költő, író, szerkesztő (Dunaszerdahely); Pavlov, Oleg (1970): orosz író; Pekárková, Iva (1963): cseh prózaíró, publicista, műfordító (London, Anglia); Pénzes Tímea (1976): költő, író, műfordító (Budapest, Magyarország); Polgár Anikó (1975): költő, műfordító, irodalomtörténész (Dunaszerdahely); Soóky László (1952): költő, író, kritikus (Marcelháza); Takó Annamária (1986): irodalomtörténész (Táplánszentkereszt, Magyarország); Tóth László (1949): költő, író, műfordító (Dunaszerdahely); Varga Imre (1950): költő, író, műfordító (Tinnye, Magyarország); Veress Zsuzsa (1962): tanár (Pápa, Magyarország); Wajs Papusza Bronisława (1908/1910–1987): lengyel cigány költő; Z. Németh István, (1969): költő, író, pedagógus (Csicsó); Zsille Gábor (1972): költő, műfordító, publicista (Budapest, Magyarország)