Irodalmi Szemle 2013. szeptember – Túl a jóízlés határán (Teljes)

A Szemle szeptemberi száma túlmegy minden jóízlés határán. Értendő ez a szó szoros és tágabb értelmében. A lapszám témája a giccs- és a trashkultúra. Hol van az a bizonyos ízléshatár? Mitől lesz valami giccses? Mi a különbség a giccs és a trash között?

A teljes lapszám cikkei  itt.

Ezeket a kérdéseket teszi fel Mayer Kitti nyitó írása, főként a képzőművészet felől közelítve. Hercsel Adél Szepesi Nikolett: Én, a szexmániás c. nagy sikerű önvallomása apropóján vizsgálja az erotikus irodalmat a mai trashkultúrában, szigorúan számba véve a klasszikus példaképeket. A témánál maradva Benkő Krisztián A szürke ötven árnyalata c. bestszellert veszi szike alá: „A feminizmus tanításai olyannyira nem érintették meg a holdvilágos éjszakákon álmodozó leányokat, hogy a mazochizmus útjára is szívesen lépnének egy jobb élet reményében…” S ha még nem volt elég a kitálalásregényekből, Veres István xLady blogregényének hallgatag mélyére vezet bennünket.

Tóth Kinga tanulmányában a disznóábrázolások jelentésváltozásait követi nyomon, hogy a kortárs magyar irodalomnál és képzőművészetnél horgonyozzon le. A trash-sel kacérkodó David LaChapelle festményeiről (amelyeket tavaly Pozsonyban is láthatott a közönség) írott tanulmányában Csanda Máté a hatásvadász elemeket, a popkultúra és a hagyományos festészeti témák találkozási pontjait vizsgálja. A trashkultúra uralkodó művészeti ága alighanem a film. Gyenes Gábor Robert Rodriguez (és részben Tarantino) filmjeit trashékeli be a témába. Orbán János Dénes: Sándor vagyok én is… c. kötete apropóján Németh Zoltán tanulmánya a rontott, ill. dilettáns nyelv használatát, mint a posztmodern irodalom egyik stratégiáját elemzi.

A szám szépirodalmi blokkjában Ardamica Zorán, Kulcsár Ferenc, Nagypál István és Hankó Tóth Ádám verseit olvashatjuk. A prózát Szászi Zoltán novellája, Csillag Lajos álomszerű története, valamint Molnár Miklós kisprózái képviselik. A szépirodalmi rovat Varga Imre Reggelnaplójának újabb részével zárul.

Az Ízlések és pofonok rovatban Petres Csizmadia Gabriella közöl kritikát Tóth Krisztina legújabb regényéről, az Akváriumról. Kiss Péntek József a Jókai Napok 50. évfordulója alkalmából írott cikkében a hogyan tovább kérdését feszegeti a fesztivál kapcsán. Az Aréna színházban Eszenyi Enikő rendezésében bemutatott Vénusz nercben c. darabról Garajszki Margit közöl kritikát.
A lapszámot illusztrációs anyagát Tomáš Roubal merész, tabudöntögető művei alkotják.

GICCS- ÉS TRASHKULTÚRA

• Mayer Kitti: Óvakodj a kerti törpétől! (esszé)
• Hercsel Adél: Strigulairodalom (esszé)
• Benkő Krisztián: Hamupipőke szereti, ha megverik (E. L. James A szürke ötven árnyalata című regényéről)
• Veres István: „De ha nem teázunk, az sem baj” (esszé)
• Tóth Kinga: A disznók üzenete (tanulmány)
• Csanda Máté: Látványok tánca: második nekifut. (posztesszé), amelyben David LaChapelle munkái kapcsán tetten érjük a spektákulumot (esszé)
• Gyenes Gábor: Robert Rodriguez és a trash, avagy gitár, puskapor, Mexikó és bomba csajok (esszé)
• Németh Zoltán: Sorozatgyilkosság a Parnasszus tövében (Orbán János Dénes Sándor vagyok én is… című kötetéről)
• Ardamica Zorán: a pultoslányban; tétova; …áké lett a nyelv; Ez. Ne…; rég a jövőben; Jáger Jóska kesergője (versek)
• Kulcsár Ferenc: Impromptu (versek)
• Nagypál István: Ah, non scherziamo; A vénülő eb éji dala; A szándék ellenére (versek)
• Hankó Tóth Ádám: A kórházi macskák (vers)
• Szászi Zoltán: Fagyos rágógumi, érkező nő (novella)
• Csillag Lajos: Esztrád (novella)
• Molnár Miklós: Újabb rövidkék és hosszabbkák (kisprózák)
• Varga Imre: Reggelnapló 8–9. (próza)

ÍZLÉSEK ÉS POFONOK

• Petres Csizmadia Gabriella: Poshadó sorsok (Tóth Krisztina Akvárium című regényéről)
• Kiss Péntek József: A színház az érzelmek forradalma (beszámoló az 50. Jókai Napokról)
• Garajszki Margit: Pozsonyi Vénusz (a pozsonyi Aréna Színház Vénusz nercben című előadásáról)

SZERZŐINK: Ardamica Zorán (1970): költő, író, irodalomtörténész (Fülek); Benkő Krisztián (1979): irodalomtörténész (Budapest, Magyarország); Csanda Máté (1986): művészeti író (Pozsony); Csillag Lajos (1990): költő, író (Nádszeg); Garajszki Margit (1983): kritikus (Pozsony); Gyenes Gábor (1984): képzőművész, kritikus (Pozsony); Hankó Tóth Ádám (1988): költő (Budapest, Magyarország/London, Anglia); Hercsel Adél (1989): kritikus, újságíró (Budapest, Magyarország); Kiss Péntek József (1951): író, költő, kritikus, tanár (Komárom); Kulcsár Ferenc (1949): költő, író, szerkesztő (Dunaszerdahely); Mayer Kitti (1988): design- és művészeti teoretikus (Budapest, Magyarország); Molnár Miklós (1946): író (Győr, Magyarország); Nagypál István (1987): költő, író, műfordító, szerkesztő (Budapest, Magyarország); Németh Zoltán (1970): költő, író, kritikus, irodalomtörténész (Ipolybalog); Petres Csizmadia Gabriella (1981): irodalomtörténész, pedagógus (Hidaskürt/Nyitra); Szászi Zoltán (1964): költő, író (Rimaszombat); Tóth Kinga (1983): költő, énekes, tanár (Budapest, Magyarország); Varga Imre (1950): költő, író, műfordító (Tinnye, Magyarország); Veres István (1984): író (Pozsony)