Irodalmi Szemle 2014/február: Japán szemle (teljes)

Irodalmi Szemle 2014/február: Japán szemle (teljes)

Az Irodalmi Szemle februári száma a japán kultúrát szemlézi. A lapszám a japán művészet valamennyi színéből felvillant ezt-azt, legyen szó akár népmeséről, haikuról, nó drámáról, filmről vagy animéról. A spektrum a klasszikus művektől a kortárs japán irodalomig terjed, sok-sok friss fordítással, tanulmánnyal.

A lapszám cikkei itt érhetők el!

Mókás japán népmesékkel nyit a tematikus blokk (Németh Rita, Nakanishi Petra, Klein Kinga és Sas Tibor fordításai), majd Hosi Sinicsi és Dazai Oszamu novellájával folytatódik – fordítók: Somogyi Gitta, ill. Hajnal Krisztina. Vihar Judit friss fordításában a Mandarinok c. Akutagava-novellát olvashatjuk, a szerző portréját Tokaji Zsolt rajzolja meg. Kortárs japán költők haikuiból és tankáiból gyűjtött egy csokorra valót Vihar Judit, a Balatonfüredi Fordítóházban alakult Füge (alias Fülbemászó) Haiku Klub terméséből pedig igazi magyaros ízelítőt kapunk.

Misima Jukiótól, a Nyugaton talán a legismertebb, mégis legjapánabb modern írótól két drámát is közöl a lap, A három alapszín, valamint a Holttest és a kincs címűt, Vihar Judit és Kéry Sándor fordításában. Jámbor József tanulmányában pedig a drámaíró Misima színházi pályafutásáról ír. A jocujai kísértettörténet és a Negyvenhét hűséges szamuráj történetének kabuki- és filmváltozatait hasonlítja össze esszéjében Mátrai Titanilla, vizsgálva „a természetfeletti lények megjelenítését, illetve azt, hogy milyen eszközként használták őket a kor komolyabb társadalmi problémáinak kifejezésére.”
Vihar Judit tanulmányában Sindó Kaneto Délutáni végrendelet és az Élni akarok c. filmjeit, és azok történetét vizsgálja a hagyományozódás szempontjából. Csantavéri Júlia esszéjében a Chihiro Szellemországban és a Vándorló palota alkotójáról, Mijazaki Hajaóról ír. Vágvölgyi B. András nagy sikerű Tokyo Underground c. könyvét Benkő Krisztián elemzi.
A szépirodalmi blokkban Hizsnyai András A 22-es határátkelő c., Joseph Heller ihlette novellájának következő részét olvashatjuk. Grendel Lajos Néhány gondolat… c. most induló, prózaírókról szóló sorozatának első részét közli, amely Száz Pál: Halott föld, halott lányok c. friss elbeszéléskötetéről szól.
Az Ízlések és pofonok c. rovatban Féjja Sándor Szilágyi Varga Zoltán A jókedvű örmény temetése című animációs filmjéről közöl kritikát. Soóky László a Komáromi Jókai Színház Lili bárónőjéről ír, Gyürky Katalin pedig Pavel Vilikovský Kutya az úton c. könyvének magyar fordítását vizsgálja.

A lapszámot a jelenleg Kavaszakiban élő, a pozsonyi Képzőművészeti Egyetemen diplomázott Kei Ueta absztrakt képei illusztrálják. (szp)

Tartalom:

  • Mókás japán népmesék (Arc nélküli kísértet; Hogyan győzte le a kispap az ördögöt;
  • Az utolsó hazugság; Szoborjáték; mesék, Németh Rita, Nakanishi Petra, Klein Kinga
  • és Sas Tibor fordításai)
  • Hosi Sinicsi: Tükör (novella, Somogyi Gitta fordítása)
  • Akutagava Rjúnoszuke: Mandarinok (novella, Vihar Judit fordítása)
  • Tokaji Zsolt: Akutagava – egy bomló elme öröksége (portré)
  • Dazai Oszamu: Vakságom könyve (novella, Hajnal Krisztina fordítása)
  • Mai japán költők haikui és tankái (versek, Vihar Judit fordításai)
  • A Füge (alias Fülbemászó) Haiku Klub termése (versek)
  • Misima Jukio: A három alapszín; A Holttest és a Kincs (drámák, Vihar Judit és Kéry Sándor fordításai)
  • Kommentár Misima Jukio A Holttest és a Kincs című drámájához
  • Jámbor József: Misima színházi univerzuma (tanulmány)
  • Mátrai Titanilla: Szamurájok és kísértetek, avagy erkölcs és erkölcstelenség Japánban (tanulmány)
  • Vihar Judit: Halálos szerelem és szívós élni akarás Sindó Kaneto kései filmjeiben (tanulmány)
  • Csantavéri Júlia: Változások meséi (tanulmány)
  • Benkő Krisztián: Pop, film, terror (Vágvölgyi B. András Tokyo Underground című kötetéről)
  • Hizsnyai András: A 22-es határátkelő 2. – „…helyettem én” (próza)
  • Grendel Lajos: Néhány gondolat… Száz Pál Halott föld, halott lányok című kötetéről (esszé)

Ízlések és pofonok

  • Féjja Sándor: Némi örökkévalóság (Szilágyi Varga Zoltán A jókedvű örmény temetése című animációs
  • filmjéről)
  • Soóky László: A lelőtt uzsorás visszatér, avagy a Lili bárónő mint „poen” a Komáromi Jókai Színházban
  • (a Komáromi Jókai Színház Lili bárónő című előadásáról)
  • Gyürky Katalin: Settenkedés a takarásban (Pavel Vilikovský Kutya az úton című kötetéről)