A Kalligram a Scherzben – Hét szlovák kötet az utóbbi másfél évből
Vannak azok az események, amelyek a különböző on- és offline kommunikációs csatornák reklámfelületként történő tökéletes kihasználása ellenére is konganak az ürességtől, és vannak azok, amelyeknek nincs szükségük marketingre. A Kalligram legutóbbi, friss szlovák kiadványokat bemutató estjére, amelyre április 27-én este a Scherz kávézóban került sor, az ott látottak alapján az utóbbi leírás vonatkozik. Jobbára a harminc felettiek voltak kíváncsiak arra a hét kötetre, amelyek a közelmúltban jelentek meg a Kalligram gondozásában – ők viszont voltak elegen, ülőhely sem jutott sokaknak.
A műfaji szempontból változatosan összeállított kínálat a kiadó estjeinek megszokott rendje szerint került terítékre. Tehát az est házigazdáján, Tina Čornán kívül kötetenként a szerző/összeállítók/fordító és egy méltató tartózkodott a pódiumon.
A Deväť životov – Rozhovory o preklade a literárnom živote (Kilenc élet – Beszélgetések a fordításról és az irodalmi életről) Gabriela Magová műfordító és Radoslav Passia irodalomtudós interjúit tartalmazza olyan hetven év feletti műfordítókkal, akik a rendszerváltás előtti időszakban váltak hivatásuk jelentős képviselőivé, de akik annak továbbra is aktív művelői. Többek közt Ján Vilikovský, Jozef Kot, Jarmila Samcová és Karol Wlachovský is bekerült a válogatásba, amelyet Renáta Deáková műfordító mutatott be a közönségnek. Kiemelte, hogy az interjúk átfogó jellegének köszönhetően nemcsak az alanyok életének egy-egy szegmensébe nyílik belátás, hanem az olvasó tulajdonképpen egymás mellé állított képeket kap arról, hogyan lehetett fordítóként létezni a XX. század második felének Csehszlovákiájában.
Teodor Münz filozófus legújabb művének címe Cesta za skutočnosťou bez metafyziky – S Nietzschem a proti nemu (Út a valósághoz metafizika nélkül – Nietzschével és vele szemben), amely, ahogy alcíméből is kiderül, a nagy német gondolkodóval folytat diskurzust – hol elfogadva, hol kétségbe vonva téziseit. Míg Münz a német nyelvterületen művelt filozófiára fókuszál, a könyvét ismertető Miroslav Marcelli francia alapokra épít. Az eltérő kontextusok hangsúlyozása mellett a tőle megszokott nyitottság, érdeklődő hangvétel jellemezte Marcelli méltatását, amely nemcsak a kötetnek, hanem a szerzőnek is szólt.
A következő bemutató megmaradt a filozófia tárgykörénél, Richard Rorty a zrkadlo filozofie (Richard Rorty és a filozófia tükre) címmel Emil Višňovský kötete került sorra František Novosád felvezetésében. Amint elhangzott, az amerikai filozófus megítélése ugyan ambivalensnek mondható, befolyását mégsem lehet megkérdőjelezni. Ennek ellenére szlovák környezetben még mindig nem tekinthető ismertnek, így a szerző tulajdonképpen ezzel a kötettel rótta le önként felvállalt tartozását Rorty előtt, amelyet a hallgatóinak ajánlott.
Peter Zajac a Svájcban élő szerző, Dušan Šimko tavaly megjelent regényéről, a Mramor a granitról (Márvány és gránit) számolt be. A két történetszerű szálat feldolgozó mű – egyet az előző rendszer egy Sztálin-szobráról, egyet még a barokk idején készültről – a mulandóság és a maradandó értékek elrendeléséről és az elrendeltek megvalósulásáról próbál beszélni.
Alexander Bröstl legújabb könyve, a Lentilkovo olyan aforizmagyűjtemény, amelyben a jogász-író egy sajátos világot teremt, szójátékok humoros gyűjteményét. Ján Štrasser költő mutatta be a kiadványt.
A tavalyi évben készült el a Kalligram jóvoltából Borbély Szilárd egyetlen regényének a Nincsteleneknek a szlovák fordítása is, Vydedenci címmel. A fordító, Magda Takáčová nem tudott jelen lenni a könyv bemutatóján, amelyet Zuzana Kepplová próbálkozott közelebb hozni a jelenlévőkhöz. Az azért nem állítható, hogy sikerült – mintha Borbély nem volna igazán megfogható az őt méltató szlovák olvasóknak. Az önálló kötetbemutató és ez utóbbi rendezvény tanulsága legalábbis ez.
Az est befejezéseképpen a szinte elfelejtett, két háború között alkotó szerző, Gejza Vámoš kötetét, a Polčlovek a iné prózy (A félember és más prózák) címűt ismertette a kötet anyagát összeállító Dagmar Kročanová (aki egyben az ismertető utószó szerzője), és szerkesztője, Jana Muránska. A magyar anyanyelvű, szlovák nyelven alkotó Vámoš kötetekben és folyóiratokban megjelent írásaiból készült a válogatás, amellyel szeretnék felhívni a figyelmet a maga korában újszerű megoldásokat, témákat kereső szerző munkásságára.
Ahogy feljebb az egy-egy könyvet bemutató sorok, úgy a közönség is megfogyatkozott, mire alkalom nyílt féláron megvásárolni a köteteket a helyszínen felállított standként jobban csengő asztalon. Ennek ellenére még így is annyian maradtak, mint egy átlagos irodalmi rendezvényen: a pódiumról az asztalokra telepedett az irodalom és a kultúra. A Kalligram alapításának 25. évét ünnepelte így. Kisebb csoda, hogy megérte. Ahogy az életvezetési tanácsadók bizonyára bölcselkedő hangon mondanák, minden további percét is csodaként kell majd értékelni.
Paszmár Lívia
Fotók: Daniel Paulovič, Knižná revue