Takács-Csomai Zsófia rövidprózája

Marko Slavkovic felvétele

Piros nyalóka

Meggypiros nyalóka hever a forró aszfalton, olvadó cseppjei vörösre színezik a kátyú szélét. Távolabb kaktuszra emlékeztető templomtorony: körülötte hangyaszorgalmú emberek masíroznak fel-alá. Remeg a levegő, jegyzetfüzetemmel legyezem magam. A közeli buszmegállóban lehajol egy bácsi, hogy eloldozott cipőfűzőjét megkösse. Úgy tűnhet, a bokájából nő ki a két póráz, amelyek végén izgő-mozgó tacskók várják, hogy folytathassák aznapi sétájukat.

A töredezett aszfalt néhol krétával színezett, másutt foltokkal tarkított. A lámpa zöldre vált, fekete-fehér billentyűkön kelek át az utca túlfelére. A vizek városában élek, a sellőnél csókoltuk meg először egymást, és a közelében lehorgonyzott sétahajó mellett szakítottunk. Tele a város emlékgombolyító terekkel, tréfás sikátorokkal, váratlan szögletekkel. A sok sóhaj, sírás és nevetés visszhangzik végig az aszfaltdzsungelben, hogy a folyóvizek tükrei fölé érve erejüket vesztve ellebegjenek, lehetőleg minél messzebbre.

A pókhálós frigyláda talán kincseket rejt, a szódásszifon nagyot szisszenve vizet permetez az odahajoló, viháncoló kislány arcára. Anyja megragadja a karját, és magával vonszolja a kockaköves, lángosszagú közön át az óvoda felé. Tele a sárga falú palota fantomokkal: sugdolózásaikra megrebbennek az előttük álló platánok levelei. Egy örvös galambot is sikerül felriasztaniuk, aki ijedtében a buszra várakozó öregúr vállára pottyant. A zakó válltömésének hála az öregúr észre sem veszi, a mellette ülő tinilányok viszont jót derülnek, és telefonjukkal rövid videót készítenek e jelentéktelen momentumról. A bácsi feléjük fordul, és szélesen mosolyog a szertelenségükön.

Amíg rád várok, a videót nézem én is, sőt tovább is küldöm pár ismerősömnek. Négy cigányfiú vásárol fagylaltot, az ötödiknek, aki a legkisebb közülük, sajnos nem jut. Sírásától hangos az utca, szerencsétlenségén jót nevetnek testvérei. Mikor mellém érnek, a kisfiú kezébe nyomok egy ezrest. Lesajnálóan néz négy szempár, az ötödiknek pedig már a fagylaltospultban álló lány a rabja. A közeli lángossütő asztalán felejtett tejfölös tészta fölött verebek marakodnak, ám pár pillanat múlva széles szárnycsapásokkal odaér egy dolmányos varjú, és csőrében a tenyérnyi, harapásnyomokkal díszített lángossal elrepül egészen addig a platánig, ahol a videó láthatatlan szárnyas szereplője a fészkéhez visszatérve megpihen.