Szirák Péter: Kisformák hálózata: mintázat és egyediség Esterházy Péter írásművészetében

(tanulmány)

Pornográfiájából) színét a Sterne-regény Határ Győző fordításában megjelent 1955-ös magyar kiadásához hasonlítja, s a nevezetes fekete lap ötletét is igencsak abból kölcsönözte. A Termelési-regényben olvashatjuk az alábbi – szinte kiragadott – részletet: „A fürdőben a mester szappanozott éppen – valaki hozott hazulról szagos szappant, és ő lecsapott rá, pedig…–, amikor a rezege baloldali középpályás, innét a Szúnyogcsődör név, azt mondta, hogy megáll… az ember esze. (A három pontról itt: nem valaminek a hiányát akartam evvel jelölni, nem vagyok annyira félvilági, noha a hiátus irodalma nem csekély, és gyarapszik. De hát én róla írok, és célom nem lehet irodalmi. – A kurzív: önirónia. – Mindazonáltal ha nem akarom a hölgyolvasók és érzékenyebb »kedélyek « megszolgált jóindulatát elveszíteni, illetve egyáltalában azokét, akikből még nem halt ki az igazi értékek iránti tisztelet, a tekintély és a többi; és vállalt módszerem, a hűségesség iránt is – hogy egy szójátékkal éljek – hű kívánok maradni, nos (!) ez esetben konfliktus szikrázik föl. Hogy miről van szó? Kérem: ott, akkor a fürdőben egy magnetofon a következőket rögzítette volna: MEGÁLL, BAZMEG, AZ EMBER ESZE. Jesszusom… De hát nem hiába a rutin, a tapasztalat, a kedvező környék – a mester –, ezeknek kerékvágásában mindig elrendeződnek a bajok. Nem akarok elvi alapvetést, nem az én asztalom, hanem hát álljon »csupán« alant a megvalósulás, az eredmény, mely esetében a művészi igazság lesz alkalmazva.)”14

Éppen egy olyan részlet, amelyet nem könnyű szóban kommentálni, mert az irodalmi beszéd és írás konvenciószerűségéről, az elbeszélő és olvasó szintén egyezményesített kapcsolatáról és e nexus fenntartásáról úgy szól (vagy ír), hogy a hallás és a lejegyzés feszültségét elhallgatással és tipográfiai jelek sokaságával viszi színre. A beszédhelyzet egyszersmind íráshelyzet, olyan hangoltsággal, hogy az az éppen keletkezés illúzióját kelti fel.

Az ennél összetettebb szövegrészekben aztán az is megfigyelhető, hogy az elbeszélt és a citált elbeszélői „menedzselése” mindig olvasói szerepajánlatokként is olvasható. Épp ezért van jelentősége annak, hogy a szövegválogató az idézetvilágok elvi egyenrangúsítása mellett is értékelvűen válogat15 a citátumok beépítésekor. S nemcsak a szelekció tekintetében rangsorol az elbeszélő, hanem a modalitás (a hangolás) révén is fenntartja az olvasói szerepválasztások lehetőségét: „(…) itt nem valaminek az (ilyen vagy olyan) kimondását hajtja végre, hanem egy előttünk keletkező világ megismételhetetlen létesülésének pillanatában részesít. És ez a világ az esztétikai tapasztalatban olyan képződést tesz láthatóvá, ahol az irónia azért nem számolja föl önmagát, mert nem viszonylagosít mindent, és az értékek affirmációja sem függeszti fel azok – más nézetben való – megkérdőjelezhetőségét.” 16 S ez, egyfelől az olvasói választást és döntést kihívó eldöntetlenség, másfelől az olvasó szerepek kipróbálásának szabadsága és az esztétikai világ keletkezésében való részesülés, mint a játék legméltóbb és legmagasabb foka, bizonyosan egyediséget kölcsönöz Esterházy öröklésen és átvételen alapuló írásművészetének.

—

Jegyzetek

1 Szegedy-Maszák Mihály, „Minta a szőnyegen”, A műértelmezés esélyei, Bp., Balassi Kiadó, 1995, 265.
2 L. Szirák Péter, Ragasztás és/vagy újraírás, Az idézettechnika módosulásai: Örkény, Mészöly, Esterházy = Prózafordulat, szerk. Győrffy Miklós, Kelemen Pál, Palkó Gábor, Bp., Kijárat Kiadó, 2007, 37.
3 Szegedy-Maszák, i. m., 257.
4 A Harmonia caelestisre vonatkoztatva l. Molnár Gábor Tamás, Az önmegértés szövegisége.
A Harmonia caelestis értelmezéséhez, Alföld, 2005/3., 55.
5 A Termelési-regényben Jozef Veverka irhabundáját Vonyarcvashegyen csináltatta (Esterházy Péter, Termelési-regény (kisssregény), Bp., Magvető Kiadó, 1979, 390.). Ez a kies Keszthely környéki falucska a Hasnyálmirigynaplóban is szerepel. (Esterházy Péter, Hasnyálmirigynapló, Bp., Magvető Kiadó, 2016, 31.)
6 L. Kulcsár Szabó Ernő, Esterházy Péter, Pozsony, Kalligram Kiadó, 1996, 74., ill. Bónus Tibor, Garaczi László, Pozsony, Kalligram Kiadó, 2002, 51.
7 Kulcsár Szabó Ernő, Nyelvművészet – kánon – világkép (Esterházy Péterről), Alföld, 2017/3, 53.
8 L. Kulcsár Szabó, i. m., 55.
9 Szegedy-Maszák Mihály, Sok, de nem minden, Esterházy Péter: Hahn-Hahn grófnő pillantása, Jelenkor, 1992/3, 278.
10 Kulcsár Szabó, i. m., 55.
11 Kulcsár Szabó, i. m., 54.
12 Kulcsár Szabó, i. m., 54–55.
13 Esterházy Péter, Bevezetés a szépirodalomba, Bp., Magvető Kiadó, 1986, 688.
14 Termelési-regény, 172.
15 Szegedy-Maszák az idézetek hierarchiájáról, l. Minta a szőnyegen, 261.
16 Kulcsár Szabó, i. m., 57.