Kovács Edward: Irodalom és direkciók III./ A szemhunyásról

Kovács Edward: Irodalom és direkciók III./ A szemhunyásról

Sven Beyersdorff felvétele

Az ismétlődő szemhunyásokból már sejtem,
sosem jön el a másik éj, csak eltérül, kanyarodik,
rejtekébe visszatér, akár az írás, mielőtt megpillantható
lenne önmagába oldódó monokrómiája, úgy bújik meg,
mint erdőben tisztás, melyet utazó nem lelhet, és ahogy felszín
alatti vizek mormoló csörgedezése vájja kifürkészhetetlen
járatait, időtlen ideje magára zárul, jelek egymásra utaltsága,
hogy hozzáférhetetlen maradjon, szétszórt nyomok vissza-
húzódásában megmutatkozó távolsága, hogy kényszerű átmenet
legyen, várakozásra intő előérzet, a türelem statikája, a mozdulat-
lanságban megfeszülő izomkötegek, a rostokolástól megkopott
csigolyák görbült íve, a retteneté, mely csak hirtelenjében ránduló
héjak egymást követő csukódása, fölnyílása, csukódása, fölnyílása,
táguló pupillák körül kibomló íriszek tükröződő virágzása.

 

 

 

 

Kovács Edward (1995, Margitta)

Költő, kritikus. 2018-ban szerepelt a Szép versek antológiában. A 2019-es KULTer stART díj nyertese.