Lukács Flóra versei

Lukács Flóra versei

Hervinsyah Kusumanagara felvétele

Olaj és homok

Végigfut a vízbe szakadt törött kőtáblákon,
a felgyülemlett guanó fehérjén,
a tengerbe veti magát, hogy lássa a mélyben
a tűzhalak szárnyait,
az ár görgette Janus-fej formájú követ,
a muréna mozgását, ahogy kisiklik a sziklaüregből.

*

Ökleid zsebedbe süllyesztve
lépkedsz az üres ég alatt,
szférikusan tagolt hegyek láncán,
nyomodban érzed mindazokat,
akik megfordultak itt.

A szamáristen felé igyekszel,
ki majd megszabadít hosszú,
szomjas vándorlásodtól,
ki kezet emel mindenkire,
s rá is kezet emel mindenki.
Erejében bízol, és abban,
hogy se jobbra, se balra nem tudsz kitérni előle.

A helyek fájnak, amik részeddé váltak.
Se itt, se másutt nyugalmat nem találsz.

*

A szirtfokon állva sasokkal társalog
a leláncolt angyal, testében fut
a szüntelen áram,
ahogy a szeleknek vezényel,
irányítja a nap szekerét,
kabócarajokat instruál,
aki minden időn és koron kívül esik.

Kerubtestét nézed, kimerikus szépségét,
önpusztító szárnyalását,
ifjúságra teremtett, csak ifjúságra,
nem illik hozzá a vastagodás,
elnehezülés, öregedés.

Lángtüdejű barbárok, lovaikat kötőféken vezetve,
rommezőkön járva vonulnak
a márgarakások között,
hártyás karjukon az idő tetoválta jelekkel.

Felzúg a Meltemi, végigszántja a pusztaságot,
felkavarja a szantálvörös port.
A partot kitakarja egy mandulafenyő,
csökevényes ágaival.
Hallod a hullámok dörejét a mélyből.

*

Görögsz lefelé meg-megbotolva,
a légáram erejét érzed tested körül,
csontjaidra membránként felfeszül a bőr:
kézidob keretére a marhavagy szarvasszövet rezgőlemeze.

A föld dübörög alattad, az alakok vaskos valósága,
éles kontúrja ellágyul, feloldódik a fényben,
minden esetlegesnek tűnik.

*

A víz ostromolja a partot.
Fekete kutyák sós levegőt nyelve
gázolnak bele a fövenyre kúszó
gyöngyöző habokba.

A virággal övezett ikon után haladók
imája valamennyi halottért szól,
azokért is, akik sok-sok ezer évvel
ezelőtt haltak meg

A sziget őrzője megrántja a harangkötelet,
a lagúna mélyén kongatja a bronzharangot,
visszhangot verve a nedves falak között,

csontmadarak hangját hallatja,
érces hersegésüket, rekedt csiripelésüket,
füttyjeleiket,
tied nem lehet soha így se tér, se táj.

 

Az alvilág madarai

alászállni annyi, mint felemelkedni
fölemelkedni annyi, mint alászállni

A holdfelkelte még a tengernél ér,
újra rövidülnek a nappalok.
Még az utolsó fiút el kell szakítani a víztől,
aki testét megfeszítve küzd
a maga angyalával.
Elbukik, de erősnek találtatik.

A pisztáciaárus ásító száját,
torkának viaduktját,
mögötte a kozmosz sötétjét nézed.
Az önkéntelen kitárulkozás után
homlokára ráleng a komorság.

Attól fogva, hogy a város kapuján belépsz,
a fülledt sikátorokon át sodródsz az emberárral,
esetleges minden mozdulatod.

*

Megkapaszkodsz egy szaturnuszi fában,
egy bőrművesen megakad tekinteted.
Sarut szíjaz műhelye mélyén,
mesterséges fényben,
a pántokat a talphoz erősíti,
olyan méltósággal, akárha asszír katona
lábának súlyát érezné térdén.

Végül felköti arra, aki elsőként,
a forgatagból kiválva betér hozzá,
hogy egy szigettel távolabb kerülhessen a maga életétől.

*

Mintha a föld dübörögne alattad.
Egy vasajtón át aláereszkedsz a mélybe.
Bukott angyalok sebes torkából
felfakadó hangok megszédítenek.

Nyers kőfalak közt a felhevült térben
lángvilágnál játszanak.
Többtucatnyi húros hangszert zörgetnek.
Himnikus tam-tamok, diszharmonikus
futamok elöntik a földalatti régiót,
a katakombák járatait és folyosóit.

*

Mintha árterületen gázolnál előre,
mész a fénytócsákban lépkedve
a sötétbe burkolózó, morajló tömeg irányába.

Töröd át magad a testek falán,
emblematikus stigmákat érintve.
Érzed az önemésztő, belső izzást,
ahogy a vállakat, hátakat súrolod.
Haptikus inger hajt előre.

Megnyílik, összezárul, megnyílik, összezárul.

 

Megjelent az Irodalmi Szemle 2026/6-os lapszámában

 

Az Irodalmi Szemle nyomtatott változata a 2026-os évre megrendelhető a következő e-mail-címen: madachegyesulet@gmail.com.

Megvásárolható az alábbi boltokban: Molnár-Könyv (Dunaszerdahely, Vámbéry Ármin tér 55/14.; Galánta, Fő utca 918/2; Vágsellye, Alsó utca 524/1.), Diderot (Komárom, Lúdpiac tér 4810.), Írók Boltja (Budapest, Andrássy út 45.).

Az Irodalmi Szemle mind nyomtatott, mind interneten elérhető pdf-változatban olvasható, illetve megrendelhető.

Az Irodalmi Szemle nyomtatott változata a 2026-os évre megrendelhető az Irodalmi Szemle és a Madách Egyesület honlapján, ugyanitt megvásárolható a júniusi szám nyomtatott és pdf-változata is.

 

Lukács Flóra (1994, Miskolc)

Költő. Első kötete: Egy sanghaji hotel teraszán (versek, FISZ, 2021).