Nagy Márta Júlia verse

Nagy Márta Júlia verse

Marko Slavkovic felvétele

Ambivalens

Akkor érsz valamit, ha egy férfi felfigyelt rád,
magyarázza nő a nőnek, ki tudhatná jobban,
miért akarna mást, közben peregnek
csillámló, csillámló homokszemek
és tükörszilánkocskák, törmeléksereg.

Ha már alattomosan besötétedett,
bújjunk a sérelmeink alá,
és lengessük magunk felett, mint egy zászlót.
Ki merne önmaga lenni már,
ki ne takargatná az ösztöneit,
mint a nyíratlan pázsitot,
gondozatlan kertben?

A patakfalviak fújnak az erdőhátiakra,
a laposvölgyiek tudomást sem vesznek
az egészről, a kerekháziak meg örülnek,
ha egyáltalán meg tudnak élni. A belvárosiak
magasan hordják az orrukat állítólag,
és ezt minden külvárosiba belenevelik.

A morbid humor közben kimegy a divatból,
mint a kapart kőporos ornamentika.
Csak suttogva lehet utálni egymást,
szemtől szemben a szemünk árulja el,
mit gondolunk a másikról,
de akkor a szemünk, mint a baziliszkuszé.
Lyukacsos kőzetmaradványainkat
markológéppel törik fel a felszínre,
valamelyik bolygó állatövi jegyet vált,
amire mindenki ráfoghatja rosszkedvét,
zsarnokoskodását vagy intrikáit,
esetleg szokatlan vallásos hevületét,
még talán sikerül is megtéríteni valakit egy időre,
de ez csak szédelgés, amit tegnap az égiekre fogtunk,
holnap a frontra fogjuk és a szezonális allergiára.
Kifacsarjuk magunkból az ideát,
egyentökéletesre faragjuk minden tagunkat,
és ha már minden kizöldült és virágzik,
azonnal levágjuk, mert eltakarja a kilátást,
és ha nem látunk ki az ablakon,
nem tudunk másokat megfigyelni
és kritizálni úgy, ahogy azt elvárják.
De mivel mindennek két oldala van,
sőt, manapság három vagy négy is,
meg kell érteni azt is, aki kritizál,
nemcsak azt, akit kritizálnak,
mert mindketten épp olyan kettéhasadtak,
mint az egykori kisbolt váza a sarkon,
aminek padlóját zseberdő nőtte be,
de aztán természetesen
luxus kockavilla épült a helyén,
még az erkélyei is üvegből vannak,
látni az úrnő szeméremdombját,
amikor meztelenül napozik.

 

Megjelent az Irodalmi Szemle 2022/12-es lapszámában.

 

 

Nagy Márta Júlia (1982, Debrecen)

Költő.