Radics Rudolf: Hagyomány, egység és korszerűség találkozása Márai városában (beszámoló)
Az irodalmi hagyomány és a korszerűség jegyében, december 8-án a kassai MaJel Rovás Központban került megrendezésre az Irodalmi Szemle Márai, Ady és a kortársak című estje, amelyen a nagy múltra visszatekintő Alföld irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat is bemutatkozott. Az est folyamán nem csupán a folyóirat aktuális lapszámát, de az Új Alföld Könyvek sorozat legújabb köteteit – Lapis József Elég. Közelítések a kortárs irodalomkritikához és Herczeg Ákos Visszatérés a nyelvbe. Én-figurációk Ady Endre költészetében – is kézbe vehették az érdeklődők.
„Az Irodalmi Szemle a szlovákiai magyar irodalom egyik legrégebbi, viszonylag folyamatosan fennálló folyóirata, amelynek feladata, hogy ne csak Pozsonyban, de Pozsonyon kívül is megjelenjen” – fogalmazott Nagy Csilla, az Irodalmi Szemle szerkesztője és az est moderátora. A helyszínválasztást indokolandó, hogy a Szemle szerkesztői gárdája több szállal kötődik a keleti régióhoz (Plonicky Tamás Királyhelmecen született, Nagy Csilla pedig a Pavol Jozef Šafárik Egyetem lektora), a nívós folyóirat szerkesztési munkálatait így részben keleten, konkrétabban Kassán látják el. A város azonban nem felfedezetlen terep az Alföld folyóirat szerkesztői számára sem, akik korábban nem csupán a Márai regényeiben kirajzolódó Kassa-mítosz felidézése, de a Márai-emlékszoba megtekintése okán is ellátogattak Kassára. A szerkesztőség tagjai Szirák Péter (az Alföld főszerkesztője, a Debreceni Egyetem professzora), Lapis József (költő, kritikus, szerkesztő) és Herczeg Ákos (irodalomtörténész, szerkesztő) a beszélgetést megelőzően sem tett másként, a 2019-ben megnyílt Márai Sándor Emlékkiállítást tekintették meg. Szirák Péter szerint Kassához hasonlóan Debrecenben is fontosak az irodalmi hagyományok, gondoljunk csak Szabó Magda kultuszára. Ezért a folyóirat tartalmi összeállítása során – a regionalitást és a lokalitást szem előtt tartva – nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a Debrecenhez közeli szerzőkről, mint például Szabó Magdáról vagy Térey Jánosról szóló írások is helyet kapjanak egy-egy rovatban. A regionalitás vállalása mellett a lap a tehetséggondozásnak is megkülönböztetett figyelmet szentel. A folyóirat szoros kapcsolatot ápol a Debreceni Egyetem hallgatóival és oktatóival. A szerkesztőség tagjai szabad szemináriumokat (Alföld Stúdió) tartanak, amelyek keretén belül lehetőség nyílik a fiatal kutatók eszmecseréjére. A lap publikálási lehetőséget is kínál a szeminárium résztvevőinek, az egyes írások az Alföld Stúdió antológiájában jelenhetnek meg. Ez is bizonyítja, hogy a folyóirat nyitott a korszerű törekvésekre, Szirák Péter szerint „ az Alföld nem [is] szeretne egy irányzatos lap lenni, hanem igyekszik összképét adni a magyar irodalomnak, a régiókat, az irodalomtörténetet, a különböző szellemi műhelyek produktumait tekintve is igyekszünk színvonalas egységben összegyűjteni az írásokat.” Herczeg Ákos a lap nyitottságát a jól felépített kommunikációban, az értekező prózán és szépirodalmon kívüli területek érintésében látja.
A folyóirat történetéről és arculatának megújulásáról való beszélgetést az Új Alföld Könyvek sorozat legújabb köteteinek – Lapis József Elég. Közelítések a kortárs irodalomkritikához és Herczeg Ákos Visszatérés a nyelvbe. Én-figurációk Ady Endre költészetében – bemutatása követte. Nagy Csilla elsősorban a kötetek felépítésére kérdezett rá. Kiderült, hogy Herczeg Ákos az Ady-életmű újraolvasása során a versek tágabb értelmezésére helyezte a fő hangsúlyt, ezért a kötetben elsősorban a versbéli én-figurációk a legmarkánsabbak. „Azzal a téttel íródott ez a könyv, hogy lehetővé váljon a saját kérdései felől megérteni Ady Endrét, én legalábbis erre törekedtem nagyon” – jegyezte meg Herczeg. Bár erőteljesen tartózkodott az életmű abszolutizálásától, az olvasatokból nem zárhatta ki teljesen, így a kötetben az evidenciák megkérdőjelezésére törekedett. Lapis József esszé-és kritikaválogatása a kortárs irodalomkritikát vizsgálja. Miként azt a fülszöveg is jelzi, a kötet „…a kritikusi szakma tanulságos és frappáns élveboncolása. Ahogy a címe utal rá, gondolatébresztéshez ennyi épp elég. Innen már talán el lehet indulni.” A kötet megírásához az inspirációt az a tapasztalat adta, hogy „egy-két kritika megírása után egyre több fiatal kritikus bénul meg az írástól, az üres lapnak az érzése görcsöket okoz, nem tudják leírni a véleményüket” – vélekedett Lapis. A szerző a kötetben éppen ezért több irányból közelít a kritikaíráshoz, próbál gyakorlati szempontú leírást adni, hasznos tanácsokat megfogalmazni arra vonatkozólag, milyen is az elég jó kritikus.
(Radics Rudolf fotói.)
Radics Rudolf (1994, Rimaszombat) Költő, irodalomtörténész, az Eperjesi Egyetem oktatója.