Borsik Miklós verse

Helen Anderson felvétele

Futár vagyok, mit érdekelne

Futár vagyok, mit érdekelne engem A költészet utálata
című eszmefuttatás. Ha azt álmodom,
hogy a metrón senki nem olvas mást,
mint ezt a Ben Lerner-esszét,
és a felizgatott utasok egymást verik
a Forrás folyóirattal, megvigasztal, hogy

futár vagyok. Nem látom,
mi történik a föld alatt.
Bár tudom, kemény a lapszám gerince,
nem hallom a cukkolást,
ahogy Hölderlint súgnak
egymás fülébe.

Futár vagyok, néha nem nézek oda,
mikor szájról szájra száll, hogy „költőien
lakozik az ember”. Amikor a szomorúság
ingerültségbe vált, elég, ha a pedált erősebben
nyomom, és kitekerem a gondolatot,
hogy irodalom a ház, a kert, az utca.

Futár vagyok. Matrjoska-fejem van.
Viszem az agyvelőt, valaki abban is
suhan. Benne is forog a kormány,
és így tovább, két kanyar között, ahol írok,
végre nem csak a Szabó Ervin
Könyvtárban élek ingyen.

Futár vagyok, és ha nem leszek az,
a biciklimet lezárom fél évre
a Blaha Lujza téren,
és a villamosról nézem,
ahogy hónapról hónapra
alkatrészenként széthordják.

Borsik Miklós (1986, Budapest)

Költő, 2014-től 2018-ig a József Attila Kör köteteit (JAK-füzetek) szerkesztette Balajthy Ágnessel. Az ELTE BTK irodalomtudományok doktori programján szerzett abszolutóriumot. Grafikáit Vonalmérgezés címmel állította ki a RoHAM Bárban. Első verseskötete Átoknaptár címmel jelent meg 2020-ban a Jelenkor Kiadónál. 2022-ben Füst Milán-díjat kapott. Portréját Máté Péter készítette.