Rezes József verse
pinkbutterfly felvétele
Hőre lágyuló
Művirágot szárítottak,
összetörték.
Rézzel zúzták,
szarvasnyállal, köszmétével
elkeverték,
elültették földsötétbe,
lámpák alá, melegfénybe.
Legyek hordtak hozzá
baktériumtörzset.
Locsolgatták hidegfénnyel,
olvasztották műanyaggal.
A szabókéseket
pillangók szárnyával megélezték,
félszuterén lakásokból,
a déli oldalról árnyékot hoztak,
azzal kenték be
a születő isten testét.
*
Belmagasságra nem figyelt,
patái megnyitottak fotelszövetet,
szőrtüszőket és kukafedelet.
Plasztiknedv marta
gyomrát,
tapasztott alhasát.
Gyermekhajat legelt
a szőnyegréten a szobában.
Fényes felületek
tükrözték az arcát,
kanalakon,
zsíros konyharuhákon
látta meg tűlevél szarvát.
A művirágistent nézte esténként,
nappal dekoráció, imádkozó
agancscsönd.
*
Félt
a hidegfényű konyhától,
megriadt
a spájzból előmászó holdtól.
A rovarok hallgatták,
ahogy megőröl sátorfóliát,
CD-törmeléket,
üdítős palackot.
*
Csak falt az isten,
nem bírt emészteni.
Hőre lágyuló szájából
illatos ragacs szivárgott.
A gyermekek orra telt a gőzzel,
megkóstolták a nyálát.
Születéskor azóta felsírnak,
és minden szarvas felbőg,
amikor repülés közben
elnehezül
egy szitakötő.

A Debreceni Egyetem magyar-etika szakos hallgatója. Verseket, kritikákat ír.
