Gál Hunor verse

Marco Slavkovic felvétele

C2\axis

ma inhalált hideg leszel. élesen
két tüdőre mérve, bezárva a ziháló szürkeségbe
egy kilégzés elé,
egy belégzés után,
hogy megértsd, milyen egy kórterem
langymeleg fénye.
a gólya hozott és a varjak visznek el.
azt képzeled, hogy a madarak húzta
tüzes szekéren távozol, pedig nem
érdemelnéd meg az elmúlást.
része lenni a holttesteknek,
melyek összetartják a termőföldet.

egy pucér beszélgetés leszel,
tele dühvel és félelemmel, eredendő
bűnökkel, melyekért húsodban
az ösztönt – nem magadat.
megtisztulás szeretnél lenni,
tiszta és szikár öntudat,
mint a friss olaj-vászon-terpentin
kombó.

része az elfogyó húsnak,
mert nem vagy következmények
nélkül való.

Gál Hunor (1995, Gyergyószentmiklós)

Ex-bölcsészkaros költő. Az irodalom mellett zenével és festészettel foglalkozik.