Az Irodalmi Szemle ankétja – A szlovákiai magyar irodalom három évtizede (1989 – 2019)/ 5. forduló

Az Irodalmi Szemle ankétja – A szlovákiai magyar irodalom három évtizede (1989 – 2019)/ 5. forduló

Képek: moly.hu, terrahirujsag.sk, olvasóterem.com

Az Irodalmi Szemle ankétja

A szlovákiai magyar irodalom három évtizede (1989 – 2019)

Szerkesztőségünk – a Platforma (plav.sk) projektjétől inspirálva – az 1989-es események évfordulója kapcsán ankétot állított össze az elmúlt harminc év szlovákiai magyar irodalmáról. Arra kértük szerzőinket és olvasóinkat, hogy fejtsék ki egyéni álláspontjukat a szlovákiai magyar irodalom legfontosabb műveiről.

Az ankét kérdései

Az elmúlt három évtized szlovákiai magyar irodalmi terméséből melyik alkotást helyezné az első helyre:

1. verseskötet
2. prózakötet (regény, novelláskötet)
3. irodalomtudományi kötet (monográfia, esszé, tanulmány, kritika)
4. szlovákiai magyar kiadó által megjelentetett könyv

A válaszokat 2019. november 17-étől az év végéig folyamatosan tesszük közzé az Irodalmi Szemle online felületén.

 

KUKORELLY ENDRE

költő, prózaíró

 

„Arról kérdezzük meg szerzőinket és olvasóinkat, hogy fejtsék ki egyéni álláspontjukat a szlovákiai magyar irodalom legfontosabb műveiről”, Oké, és persze minden ér, minden érdekes lehet, ámde én nem tudok mit kezdeni a magyar irodalom területi feltrancsírozásával. Vagy kezdjek? Akkor viszont ugyanezek a kérdések vonatkozzanak a Szondy utcai magyar irodalomra is: fejtsétek ki egyéni álláspontotokat.

1. Csehy Zoltán Hárman egy ágybanja. Hogy fordítás-e vagy fordítás is, azt nem tudom megítélni.
2. Grendel és Gazdag.
3. Németh Zoltán könyve, A széttartás alakzatai – benne az a telitalálat-tréfa, amikor a szerző pontozza, hogy hol érdemes/tilos publikálni. Mindig említem az írószemináriumomon, ha erről kerül szó.
4. Witold Gombrowicz: Napló. (Kalligram) Alap. Újra- meg újraolvasandó – kár, hogy a Pályi nem folytatta a fordítást.

 

H. NAGY PÉTER

irodalomtudós

 

1. Barak László: Én nem menni lakni külföld
Hizsnyai Zoltán: Ének
Németh Zoltán: Állati férj
Polgár Anikó: Régésznő körömcipőben
Tőzsér Árpád: A vers ablakán kihajolva
Vida Gergely: Horror-klasszikusok

2. Bárczi Zsófia: A keselyű hava
Gazdag József: Kilátás az ezüstfenyőkre
Hunčík Péter: Határeset
Tóth Anikó: Fényszilánkok
Szalay Zoltán: Faustus kisöccse
Talamon Alfonz: Samuel Borkopf: Barátaimnak, egy Trianon előtti kocsmából

3. Benyovszky Krisztián: A Morgue utcától a Baker Streetig – és tovább
Csehy Zoltán: Szodoma és környéke
Hegedűs Orsolya: A mágia szövedéke
Keserű József: Bevezetés az irodalomtudományba
Németh Zoltán: A posztmodern magyar irodalom hármas stratégiája
Sánta Szilárd: Mesterséges horizontok

4. Jékely Gáspár: Mester, ébren vagy?
Juhász R. József: Urban mémoire
Kovács Ákos: A kitalált hagyomány
Liszka József: Határvidékek
Mészáros András: Kételkedők breviáriuma
Simon Attila: Magyar idők a Felvidéken 1938–1945

Megjegyzés: minden blokkban a kurzívval szedett művet tartom az adott műfajtömbön belül a leginnovatívabbnak. Jelezni szeretném továbbá, hogy véleményem szerint a 4. kategóriába jól passzol A Kassák-kód című kiadvány 50 példányban megjelent számozott verziója, de mivel részt vettem a munkálataiban, nem teszem föl a listára. Mind a négy kategóriában a felsoroltakon kívül is vannak favoritjaim, de maradtam a számomra legfontosabb daraboknál. Érdekes vállalkozás volna az egyes tételek indoklása, de ezzel nem untatom az érdeklődőket, remélhetőleg lesz még rá alkalom, s akkor a vakfoltokról is számot adhatok. Ezeket a hiányzó műveket egyelőre fedje jótékony homály.

 

VERES ERIKA

költő

 

1. Németh Zoltán: A perverzió méltósága, Kalligram, 2001.
2. Száz Pál: Fűje sarjad mezőknek, Kalligram, 2017.
3. Csehy Zoltán: Szodoma és környéke, Kalligram, 2014.
4. Új Mindenes Gyűjtemény, Madách.

 

KÁLMÁN GÁBOR

prózaíró

 

1. Csehy Zoltán: Nincs hová visszamennem
2. Hunčík Péter: Határeset és Grendel Lajos: Négy hét az élet
3. Németh Zoltán tanulmánykötetei, irodalomtörténeti munkái, Parti Nagy Lajos-monográfiája.
4. Pavol Rankov: Stalo sa prvého septembra (alebo inokedy) Kalligram

 

VIDA GERGELY

költő

 

A lírának szerintem egészen jó 30 éve volt, nehéz a választás, de talán az alábbi kettő:

1. Barak László: Retúr a pokolba
Hizsnyai Zoltán: Bárka és ladik

Ide négy könyvet írok: sehogy sem tudok szűkíteni:

2. Gazdag József: Kilátás az ezüstfenyőkre
György Norbert: Klára
Hunčík Péter: Határeset
Szalay Zoltán: Felföld végnapjai

Érdeklődésemet az alábbi két kötet és „plusz” tevékenységek vonták leginkább magukra: 

3. Benyovszky Krisztián: A Morgue utcától a Baker Streetig – és tovább
H. Nagy Péter: Alternatívák. A popkultúra kapcsolatrendszerei
plusz: Csehy Zoltán antik- és genderstúdiumai, Németh Zoltán kritikai tevékenysége, H. Nagy Péter popkultúra-kutatásai

4. Földényi F. László életműsorozata a Kalligramnál

 

MÉSZÁROS ANDRÁS

filozófus

 

1. Csehy Zoltán: Hárman az ágyban
2. Farnbauer Gábor: Az ibolya illata
3. Németh Zoltán: A posztmodern magyar irodalom hármas stratégiája
4. Száz Pál: Fűje sarjad mezőknek