Év­ti­ze­dek a ma­gyar nép­ze­ne és kó­rus­moz­ga­lom szol­gá­la­tá­ban
Nyolc­van esz­ten­dő, eb­ből kö­zel hat­van év a szlo­vá­ki­ai ma­gyar nép­ze­ne és ének­ka­ri élet ön­zet­len szol­gá­la­tá­ban: ez Ág Ti­bor...

Mon­da­tok GRENDELtől/ről/nek
1.
(Tószt)
Ha igaz, hogy nem ér­de­mes úgy re­gényt ír­ni, hogy fél­szem­mel a vélt vagy va­lós „át­lag­ol­va­sói” igé­nyek­re ka­csint­ga­tunk, ak­kor az is igaz, hogy úgy sem...

1. Kérdés-felelet
„Hová lett dús sörényed?” –
Kérded.
„Elhordták a görények.
Az évek!”

Só­haj­tott egy na­gyot, majd lá­bá­val le­so­dor­ta a fel­ső lép­cső­fok­ról a ha­vat, és le­ült a step­pelt vi­har­ka­bát­já­ra. A né­hány órás gya­log­lás fá­ra­dal­má­tól és a me­len­ge­tő nap­tól el­bá­gyad­va el­szen­de­rült.
Nem...

1
ha a lej­tőn el­akad a lé­pés
és a szív a bor­dá­kat ve­ri va­dul
s – ma­kacs po­gány – térd­re esel
mert a le­ve­gő is bi­zony el­fo­gyott