A szerző portréja (forrás: Új Szó) Hasszán, a boza-árus Hasszán buzadžija, azaz buza- vagy boza-árus volt. Édes, erjesztett italát ott árulta minden nap a szarajevói főutcán. Házából minden reggel azon az úton ment le a...
„és soha nem lészen, sem földön, sem égen, hogy a török mindnyájunkat végül meg ne verjen. A pórnak meg mindegy, itt döglik vagy ottan, avagy a zágrábi püspöki szent dómban, ha már más emléket nem kap a sírjára: koldustemetőben ebek tojnak...
Neven Ušumović nevével először abban a Đarski totem címet viselő mályvaszínű füzetkében találkoztam, amelyet néhány éve a Balkán kapujában szokás szerint megállva a déli bolyongások után és a hazaút előtt egy szabadkai antikváriumban markoltam...
„Bosnu treba poznavati i – voljeti.” (I. A.) Ivo Andrić életművének posztjugoszláv recepciója a megosztottságról szól. Annak az országnak a szétesése folyamán, amelynek képviseletében – egyedüliként a régióból – Nobel-díjat kapott, az...
(tanulmány) I. 3. Borbély Szilárd: Szól a kakas már (2013) A Messiás témáját járja körül a harmadik haszid történetadaptációnk is, Borbély Szilárd drámája, amely cselekményét a nagykállói „stettl”-be helyezi, és amelynek főszereplője...
(tanulmány) Haszid történetek drámai adaptációi az ezredforduló utáni magyar drámában 1 A haszidizmus recepciójának sajátos fejezetét a legújabb magyar irodalomban a dráma terepe képezi, pontosabban az a jelenség, hogy a haszidok az...
Hašek, a nagy csavargó ifjúkori elbeszéléseinek négy, magyar fordításban ezelőtt nem olvasható prózáját tartja kezében az olvasó. A hiánypótló címkén kívül még egyet ráragaszthatunk az itt következőkre: hogy mind a négy szöveg a mai Szlovákia...
Bárány zsincsicában Királyhegyi emlék Öten voltunk. A vezetőnk R. volt, a görögkatolikus pap Telgártból, született orosz, igen beszédes ember. A szlovák hős, a legendás betyár, Jánosík székhelyére tett kirándulásra a halálom napjáig emlékezni...
Mészöly Miklós (kép: Fortepan) Idén ünnepeljük a 20. századi magyar irodalom egyik legsokoldalúbb alakjának, Mészöly Miklós születésének a centenáriumát. Az Irodalmi Szemle februárra tematikus lapszámot állított össze, amelyben szépírók...
Száz Pál Fűje sarjad mezőknek című műve nyelvhasználatáról (tanulmány) „Hijábo beszíll így vagy úgy a embër, akkor is csak a magájjét mongya”1 – jelenti ki Száz Pál Fűje sarjad mezőknek című phytolegendáriumának egyik elbeszélője. Ahogy e...
Soóky László Egy disznótor pontos leírása című darabjáról (kritika) Kezdetben vala Búcs. Búcs vala az első és egyetlenegy, a világ köldöke, minden más, így Madar, Bátorkeszi, sőt Komárom, de még Budapest, Prága és Moszkva is csak ezután lettek...
A bűnök meséje. A búbánot. A szőllő könnyei; még a kikelet be së gyütt, má mëntünk a szőllőbe, mecceni, tavasszā kapányi, a kötözís, a fattyazás, nyáron a dohánt szëttük a téeszbe, ősszē mëg a szüret, ezt mind ott tanúta meg a Öregapád a...