Napló

EMLÉKTÁBLA-AVATÁS DÉNES GYÖRGY 86. SZÜLETÉSNAPJA ALKALMÁBÓL
Dénes György 86. születésnapja alkalmából a szülőfaluja, Pelsőc község és Kardos László, a Pro Pelsüczienzis Társaság elnökének szervezésében ünnepi alkalomra kerül sor, amelyen felelevenítik a költő emlékét.   

OTTLIK ÉS A FEKETE PEDAGÓGIA BERLINBEN

Ottlik Géza Iskola a határon című nagy hatású regénye első össznémet kiadását jelentette meg a frankfurti Eichborn Kiadó. A Collegium Hungaricum Berlin a kiadóval összefogva május 22-én mutatta be a regény új kiadását. A felolvasóest vendége a kötet utószavát író Esterházy Péter volt. Ottlik regénye, Az iskola a határon először 1963-ban jelent meg néme-tül Charlotte Ujlaky fordításában az S. Fischer Kiadónál Frankfurtban. Tíz évvel később a kelet-berlini Volk und Welt is kiadta a könyvet; a fordítást Ita Szent-Iványi jegyezte. Az Eichborn Kiadó Charlotte Ujlaky szövegét vette elő és jelentette meg újra most, majd fél évszázaddal később a Die Andere Bibliothek sorozatban, ahol 2007-ben Füst Milán Feleségem története című regénye is napvilágot látott.

KODOLÁNYI-KONFERENCIA

A Kodolányi János Főiskola Történeti és Hungarológiai Műhelye, a Közép-európai Kulturális Intézet és a Magyar Írószövetség a Kodolányi János Főiskola hungarológiai szakkollégiumát lezáró, Kodolányi János születésének 110., halálának 40. évfordulója alkalmából konferenciát rendezett május 28-án a Közép-európai Kulturális Intézetben.

KAZINCZY ÉS A NÉMET NYELV

Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulója és a Magyar nyelv éve alkalmából a bécsi Collegium Hungaricum, a Bécsi Egyetem Finnugor Intézete és az ELTE Történeti Intézete május 22-én „Kazinczy és a német nyelv” címmel tudományos konferenciát rendezett a magyar kulturális intézetben. A konferencián a két egyetem történészei és irodalomtörténészei többek között azt boncolgatták, milyen forrásokat, mintákat jelentett Kazinczy irodalomszervező és nyelvújító tevékenységében a német nyelvű kultúrkör, hogyan formálták, gazdagították Kazin-czy műveltségét bécsi tartózkodásai, illetve hogyan helyezhető el a magyar nyelvújítás az európai kontextusban. A tanácskozás az Osztrák–Magyar Akció Alapítvány támogatásával valósult meg.

 Amilyen fontos szerepet játszott Kazinczy munkásságában a német nyelv és bécsi látogatásai, éppoly meghatározó volt életrajzában egy tiroli városka: több mint hatéves fogságából egy évet töltött a magyar szabadságmozgalmakkal szembeni megtorlások szimbólumaként ismert Kufstein hírhedt várbörtönében. A konferencia résztvevői a tanácskozás után ellátogattak a Bécstől kb. 400 km-re fekvő városba, ahol – a Collegium Hungaricum kezdeményezésére – emléktáblát avatnak Kazinczy fogságának helyszínén. A kétnyelvű (magyar–német) márványtábla ideális helyre kerül: a Császártorony múzeumként működő szintjén, Kazinczy egykori cellájának ajtaja mellett idézi meg a költő és nyelvújító emlékét.