Napló
Szeptemberben adják át a Posonium Irodalmi és Művészeti Díjakat
Tizedik éve annak, hogy a Posonium Irodalmi és Művészeti Díjakat az előző év legsikeresebb alkotóinak átadják. 2001-ben – a Madách Egyesület keretében – Lauer Edith és férje, John Lauer (Cleveland, USA) alapították ezeket a díjakat. Az alapítók ezekkel a díjakkal a magyar irodalom és szellemiség gazdagodását kívánják szolgálni Szlovákiában. A díjakat (öttagú) kuratórium ítéli oda, a legsikerebb alkotásokért. A fődíj, életműdíj, elsőkötetes szerzői díj és különdíjak mellett (2002-től) festő- és képzőművészek munkásságáért művészeti díjat is átadnak. Ennek alapítója Mátyásfalvi György (Budapest). A díjakat eddig általában júniusban vagy júliusban adták át.
Ebben az évben, a Kuratórium döntése alapján, az irodalmi díjak és a művé-szeti díj átadására – a díj alapítóinak (más irányú!) elfoglaltsága miatt – szeptemberben kerül sor. A díjak várományosai, a hozzátartozók és a művészeteket tisztelő és kedvelő közönség szíves elnézését kérjük. (zsolt)
Emléktáblát állítottak Fejtő Ferencnek Párizsban
A két éve elhunyt magyar–francia, de mindenek előtt européer polihisztor tiszteletére állított május 9-én emléktáblát a Magyar Köztársaság párizsi nagykövet-sége és a Párizsi Magyar Intézet.
Párizs belvárosában, a Pompidou-központ oldalában álló épület – Fejtő Fe-renc egykori otthona – előtt közel száz ember, családja, barátai, ismerősei, tisztelői gyűltek össze az eseményre. A ház falára elhelyezett márványtáblán Fejtő kari-katúrája mosolyog, a rajzot Sarkantyu Illés fotója alapján Lehoczki Károly kari-katurista készítette.
Fejtő Ferenc 1938-ban hagyta el Magyarországot, amikor megtudta: a kor-mány németbarát politikájának bírálata miatt börtönbüntetésre ítélték. A második világháború idején részt vett a francia ellenállásban, 1944-től három év megsza-kítással az Agence France-Press munkatársaként dolgozott. Hamarosan a hír-ügynökség vezető hírmagyarázója, politikai elemzője lett. „Arra vagyunk ítélve, hogy a jövő polgárai legyünk, s abban a hazában éljünk, amelyet magunknak kell megteremtenünk, bármily kényelmetlen legyen ez.” – írta 1935 augusztusában. Később, a francia állampolgárság megszerzése után is sokat tett a magyar–francia kapcsolatok elmélyüléséért: az 1956-os magyar forradalomról és szabadságharcról írt könyvéhez Jean-Paul Sartre író fogalmazta meg az előszót. Komoly szerepet ját-szottak abban, hogy Albert Camus Nobel-díjas francia író szintén a levert forra-dalom mellé állt. 42 évig emigránsként élt Párizsban. 1989-ben tért vissza először, Nagy Imre és mártírtársai hivatalos újratemetésére. (LITERA)
Sebestyén Márta UNESCO-kitüntetése
Sebestyén Márta énekesnőnek ítélte oda az UNESCO Művész a békéért kitüntető címet a párizsi székhelyű szervezet. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) elismerését fennállása óta először ítélték oda magyar művésznek. A magyar művész évtizedek óta a magyar népzenét és a Kárpát-medence zenei örökségét képviseli Párizsban, és elkötelezett híve a magyar kultúra és a világ kultúrái közötti párbeszédnek.
Esterházy Péter román irodalmi kitüntetése
Esterházy Péter megkapja a legmagasabb román irodalmi kitüntetést Traian Basescu államfőtől. Az Ordinul Meritul Cultural in grad de Comandor kitüntetést adományozza Traian Basescu államfő Esterházy Péter Kossuth-díjas magyar írónak, 60. születésnapja alkalmából.
Az indoklásban szerepel, hogy a megtisztelő díj „Európa egyik legnagyobb, nemzetközi szinten is elismert, sok nyelvre lefordított irodalmi munkásságáért, a közép- és kelet-európai térség problémáinak irodalmi szintű feldolgozásáért” jár a magyar írónak. Esterházy Péter a Bukaresti Könyvfesztivál idején, június elején veszi át az érdemrendet.
Esterházy Péternek nyolc könyve jelent meg román nyelven: A szív segéd-igéi, az Egy nő, a Kis magyar pornográfia, a Harmonia caelestis, a Javított kiadás, a Hrabal könyve, a Hahn-Hahn grófnő pillantása, valamint két dráma – a Rubens és a nemeuklideszi asszonyok és a Harminchárom változat Haydn-koponyára – egy kötetben. (MTI)