Beköszöntő

Szerkesztői jegyzet az Irodalmi Szemle 2011/1. számába

Amikor valamikor október végén dolgozószobámban megcsörrent a telefon és felkértek az ötvennegyedik évfolyamába lépő Irodalmi Szemle főszerkesztőjének, először megrettentem a súlytól, amit várhatóan ez a feladat a vállamra rak majd. Néhány napos gondolkodás után mégis igent mondtam a felkérésre, mert rájöttem, hogy az Irodalmi Szemle múltjában benne van a jövője is, s hogy nem kell mást tennem, mint legjobb korszakainak értékeit – minőség- és nyitottságigényét, értékintegráló szerepkörét – jelenné szervezni, s az elkövetkező évfolyamok távlatába emelni. 

Magam nem először vállalom a lap szerkesztését, 1975 és 1981 között, kereken három, három és fél évtizede egyszer már közel hat évet dolgoztam a szerkesztőségben (Duba Gyula főszerkesztő és Varga Imre szerkesztő társam mellett), s ami ennél is nagyobb segítségemre lehet, hogy az 1958-ban indult lapnak gimnazista korom óta, 1966-tól az olvasója vagyok.

Szándékom a lappal olyan szemlét tartani Pozsonyban, Pozsonyból napjaink irodalmának – és az irodalommal határos területek – történései és értékei fölött, mely az értékválságos, illetve paradigmaváltó világunkban felnövő nemzedékek – gimnazisták, egyetemisták – és az irodalom- és művészetkereső, állandósult vagy állandósítható értékeket kutató értelmiség figyelmét is okkal s joggal vonhatja magára.

2010. december 16-án

Tóth László