Irodalmi Szemle 2013. december – Csodában lenni (Teljes)

Irodalmi Szemle 2013. december – Csodában lenni (Teljes)

A csoda világába – mely a decemberi Szemle témája – Halmai Tamás rövidprózái ideális bevezetőként kínálják magukat, hiszen már itt kiderül, ezek a mesés dolgok abszolút kompatibilisek hétköznapjaink rendszerével. Marno János személyes hangvételű esszéjében inkább a rendszergazda szerepét játssza, visszavonhatatlanul mosva el a határokat: „Csodának tekintem, hogy élek, és azt is, hogy meghalok.”

Radics Viktória pedig éppen egy Marno-vers apropóján töpreng a csoda természetrajzán: „…a csoda helye az, ahol a szubjektum és a világ test- és szemhatárokat átmetszve egymásba áramlanak.”
A csodaelemek Darvasi László írói világában is visszatérő vendégek, bár változó szerepkörökben – Czinki Ferenc tanulmányában ezt a jelenséget vizsgálja.

Petres Csizmadia Gabriella Berg Judit Rumini című meseregény-sorozatában a metaforikus nyelvhasználatot vizsgálja a nevek szerepének segítségével. A híres cseh képzőművésznek és filmrendezőnek, Jan Švankmajernek sem kell épp a szomszédba mennie egy kis csodáért. De hogy miért is mennek a szomszédba a Kéjek szövetségesei c. film szereplői? Csanda Máté elemzéséből többek között ez is kiderül.

A szépirodalmi blokkban Markó Béla klasszikusabb veretű versei után Forgács Miklós játékos-szerelmes verseit olvashatjuk. Szászi Zoltán merengő költeményei pedig már a végen túli dimenziókba mutatnak. Kulcsár Ferenc Számkivetett versek c. ciklusának darabjai még a költő pályája elején íródtak, ám mostanáig nem kerültek közlésre. Nagypál István fordításában pedig az áprilisi Szemléből ismerős Roberto Bolaño tér vissza.

A prózarovat Grendel Lajos készülő regényének (Úton a semmi felé) újabb részletét közli, Szávai Attila pedig novellával jelentkezik. Hizsnyai András írása egy új sorozatot indít, a „…helyettem én” címűt, melyben az ifjú tehetség különböző írók bőrébe bújik – most Louis-Ferdinand Céline álarcát használja.

Majd egy interjút olvashatunk, melyben Szalay Zoltán kollégáját, Radoslav Passiát, a Romboid folyóirat főszerkesztőjét kérdezi a szlovák irodalmi élet helyzetéről.
Végül a színház kerül terítékre. Szabó Lovas Emőke Martin McDonagh Vaknyugat c. darabjáról (Átrium Film-Színház), Soóky László pedig a Komáromi Jókai Színház Pinter-darabjáról közöl kritikát. Garajszki Margit az idei Divadelná Nitrán bemutatott Reflex (Olvadás) darabot elemzi (Szputnyik társulat). Végül Lovas Enikő ír Pintér Béla A 42. Hét c. előadásáról.

Száz Pál Potozky László elbeszéléskötetéről, Brutovszky Gabriella pedig Csobánka Zsuzsa új regényéről közöl kritikát.

Végezetül Szegedy-Maszák Zsuzsanna az idei somorjai DunArt.com művésztelepen készült képzőművészeti alkotásokat mutatja be, melyek egyben a szám illusztrációs anyagát alkotják. (szp)

Tartalom (a decemberi szám teljes tartalma februárban lesz elérhető)

Csoda

Ízlések és pofonok

SZERZŐINK: Bolaño, Roberto (1953–2003): chilei költő, író; Brutovszky Gabriella (1986): irodalomtörténész (Nyit- ra); Czinki Ferenc (1982): író, kritikus, kultúraszervező (Székesfehérvár, Magyarország); Csanda Máté (1986): művészeti író (Pozsony); Forgács Miklós (1973): író, dramaturg, rendező (Léva); Garajszki Margit (1983): kritikus, műfordító (Pozsony); Grendel Lajos (1948): író (Pozsony); Halmai Tamás (1975): költő, író (Pécs, Magyarország); Hizsnyai András (1990): író (Budapest, Magyarország/Kovácspatak); Kulcsár Ferenc (1949): költő, író, szerkesztő (Dunaszerdahely); Lovas Enikő (1966): szerkesztő, színházi publicista (Királyhelmec); Markó Béla (1951): költő, író, politikus (Bukarest, Románia); Marno János (1949): író, költő, műfordító (Budapest, Magyarország); Nagypál István (1987): költő, író, műfordító, szerkesztő (Bu- dapest, Magyarország); Petres Csizmadia Gabriella (1981): irodalomtörténész, pedagógus (Hidaskürt/ Nyitra); Radics Viktória (1960): költő, esszéíró, műfordító, kritikus (Budapest, Magyarország); Soóky László (1952): költő, író, kritikus (Marcelháza); Szabó Lovas Emőke (1988): irodalomtörténész, kritikus (Királyhelmec); Szalay Zoltán (1985): író, kritikus, szerkesztő (Pozsony/Vajka); Szászi Zoltán (1964): költő, író (Rimaszombat); Száz Pál (1987): író, kritikus, szerkesztő (Pozsony/Pered); Szegedy-Maszák Zsuzsanna (1978): művészettörténész (Budapest, Magyarország)