Kulcsár Ferenc: Számkivetett versek (versek)

Mosom a glóbuszt
Mosom a glóbuszt.
Anya hozta
a lomtárból elő:
szálazom a pókhálókat
Indiáról, Kínáról.

Mosom a glóbuszt,
vízsugárral öblítem
kontinensek szutykát:
folyik alá a koszos lé
Európa, Amerika
Arcán.

Mosom a glóbuszt,
drótkefével dörzsölöm
Ausztrália, Afrika
hátát –
forró vízzel tusolom
nagyvárosok mocskát.

Mosom a glóbuszt, anya hozta
a lomtárból elő.

1971

Kitérők

Tóth Lászlónak

Elmegyek olykor a Bánatparkba
Itt van
Valahol
Nem árulom el
S magamra zárva óriás kapuit
Agancsaimra fölnyársalom
A mennyek bölcseit

Hová vezet ez
Éppen ez
Hová vezet fiatalúr
Álmok arkangyala
Milyen képzetekbe öltözködik dala

Megőrült Mondják Bánatot gyűjt
Vinnyogó morzejeleket
Niagaraként zuhogó híreket

Én meg mint a villamos
Csilingelek nevetek

1971

A 41. bevallás

Tolnai Ottónak

a második emeleten
ülök csak ülök
s komplett jövőmbe szédülök
a holdasszony jaj serlegembe
óbort önt
a börtönt
mint viseljem el

és éjszaka felkelek
elébem teszem a számológépet
fehér
sárga
zöld
és piros golyók a drótokon
számolok

és éjszaka felkelek
elébem teszem a kisvonalas füzetet
első házifeladataimat írom…

és éjszaka felkelek
s magam köré fonva istent
a szép Nap lassan égre kel
ó a börtönt mint viseljem el

és éjszaka felkelek
az isten lassan égre kel
készül a vers és énekel
egy fölriadt madár

1971

Kőidő

Mikor az asztalt lesöprik,
vakfehér köd s jégszilánk –
az Antarktisz néz vissza ránk.

Gyűszűnyi lángért, maroknyi fűszálért
tűvé teszel vakondtúrást, egérlyukat,
s van úgy: a jeges ég alatt
kerékbe tör,
földbe gyűr a kárhozat.

Nehéz, nehéz munkáinkat gyötrik,
mikor az asztalt lesöprik.

1973

* Számkivetett verseim zömében évtizedekkel ezelőtt születtek, az Egyszemű éjszaka (1970) és első verses- kötetem (Napkitörések, 1972) megjelenése között. Akkor s azóta is – ilyen-olyan okból – közöletlenek ma- radtak. Ezekből a „mostoha versekből” adok most közre néhányat, nyugtázva, hogy számkivetettségükből hazataláltak, az olvasóhoz. – K. F.