Hogyan hat a vírus a magyar nyelvre? – Beszélgetés Istók Béla nyelvésszel, a virolingvisztika egyik megalkotójával
Kép: Istók Béla (Facebook)
A járványhelyzet kommunikációra gyakorolt hatására a nyelv-, az irodalom- és a néprajztudomány is felfigyelt. Istók Béla és Lőrincz Gábor, a Selye János Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének oktatói a koronavírus teremtette nyelvváltozatot vírusnyelvnek, az azt vizsgáló kutatási területet pedig virolingvisztikának (vírusnyelvészetnek) nevezték el. A virolingvisztika definiálásáról és irányzatairól a terminus egyik szerzőjével, Istók Béla nyelvésszel beszélgettünk. Istók Béla az SJE TKK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusa, a tanszék mellett működő Variológiai Kutatócsoport (VaKu) tagja. Az Internetes futballnyelvhasználat (Közösség, mémek, szóalkotás) című könyv szerzője. Tanulmányaiban az internetes nyelvhasználat, a ritkább szóalkotási módok, a nyelvi humor, a nyelvi tájkép és a szlovákiai magyarnyelv-tankönyvek szakmaiságának kérdéseivel foglalkozik.
Nemrég jelent meg a Lőrincz Gáborral közösen írt A virolingvisztika részterületei című tanulmányod, amely a koronavírus-járvány nyelvre gyakorolt hatását vizsgálja. Ebből kiderült, hogy a 2020‑as pandémia nagymértékben befolyásolta a magyar nyelvet és nyelvhasználatot. Milyen nyelvi változásokat idézett elő a világjárvány?
A vírus hatását a kommunikáció számos színterén érzékeljük. Új szavak és kifejezések, köszönési és elköszönési, valamint figyelmeztető és felszólító formulák jelentek meg a nyelvben. A társadalmi változás mértéke a nyelvi változás mértékét is befolyásolja: több ezerre becsüljük a mindössze egy év alatt létrehozott vírusnyelvi neologizmusok számát. A legtöbb új szó és kifejezés szóösszetétellel keletkezett: Covid-igazolvány ’a fertőzés elleni védettséget igazoló okmány’, karanténbuborék ’két háztartás alkotta csoport’, karanténdepi ’karantén okozta depresszió’, karanténbaba ’a karantén idején fogant kisded’, koronatagadás ’a koronavírus létezésének megkérdőjelezése’, koronaszigorítás ’a járványügyi intézkedések fokozása’, oltópont ’a vírus elleni oltásra kijelölt hely’ stb. A sajtónyelvi példák között rendkívül népszerűek a többszörös (kötőjellel írt) szóösszetételek: koronavírus-fertőzött, koronavírus-mutáció, antigénteszt-vásárlás stb.
A vírus hatással van a nyelvi kapcsolattartásra is. Szélesebb körben elterjedtek a korábban nem vagy ritkábban használt nyelvi formulák (többnyire felszólítások): Maradj otthon!, Maszkot fel!, Moss kezet! Vigyázzatok egymásra! Tarts távolságot! A digitális oktatás is tipikus nyelvi formulákat teremtett: Jól látnak?, Jól hallanak?, Némítsák le a mikrofont!, Kapcsolják be a kamerát! stb.
A vírus a közterületek nyelvi tájképét is újraírja. A hivatalok, iskolák, üzletek stb. ajtajain, ablakain fertőzésveszélyre figyelmeztető feliratokat találunk. E feliratok nyelvészeti, nyelvpolitikai szempontú elemzése elsősorban Magyarország szomszédos országaiban (pl. Szlovákiában, Romániában, Szerbiában) indokolt. Szlovákiában a kisebbségi nyelvtörvény előírja, hogy a magyarlakta településeken a veszélyre figyelmeztető feliratokat az államnyelv mellett magyarul is fel kell tüntetni. Dél-Szlovákiában nemcsak kétnyelvű, hanem egynyelvű szlovák, elvétve pedig egynyelvű magyar feliratokat is találunk. A fordítás hiányát többen is a felszólítás tartalmát szemléltető ábrával próbálják ellensúlyozni.
Befolyásolta a járvány az internet kommunikációs világát is?
Igen, az előbb említett nyelvi példák többsége is az internetről származik. Két további jelenségre, a koronavírus-emodzsikra és a koronavírus-mémekre hívnám még fel a figyelmet. A közösségi oldalakat ellepték az óvintézkedéssel kapcsolatos emodzsik (képszók, képjelek). A legnépszerűbb koronamodzsi alighanem az Arc egészségügyi maszkkal (Face with Medical Mask) nevű képszó: már önmagában is mondatértékű, általában arra emlékeztet bennünket, hogy ne felejtsünk el maszkot felvenni. A koronamodzsik mellett a koronavírus-mémeknek is fontos szerepük van a járvány idején (lásd pl. a Győrfi Pálról, a Müller Cecíliáról és a Lajos Balázsról szóló mémeket): szórakoztató, figyelmeztető és stresszoldó funkciójuk is van.
Valóban olyan jelentősek ezek a változások, hogy egy új nyelvészeti diszciplínáról beszélhessünk? Mit neveztek virolingvisztikának? Honnan ered a kifejezés?
A virolingvisztika és a vírusnyelvészet kifejezés a saját fogalmunk, ernyőterminusunk a vírusnyelvet vizsgáló nyelvészeti diszciplína megnevezésére. A virolingvisztikára nem hagyományos, hanem tágabb értelemben vett nyelvészeti diszciplínaként tekintünk, amely több, egymástól látszólag távol eső kutatási terület „egy tető alá hozásának” a kísérlete. Az érintkezési pontokat a vizsgált nyelvi és képi anyag figyelmeztető és feszültségoldó funkciójában látjuk.
Melyek az év legjelentősebb virolingvisztikai alkotásai? Vannak köztük magyar nyelvű munkák is?
Amilyen gyorsan reagált a nyelv a koronavírus-járvány kitörésére, ugyanolyan gyorsan reagált a magyar tudományos közeg a kommunikációs változásokra. Hiánypótló és nagyobb lélegzetvételű magyar nyelvű munka H. Nagy Péter Karanténkultúra és járványvilág c. könyve, Veszelszki Ágnes Karanténszótár c. neologizmusgyűjteménye és az E-Nyelv Magazin Karanténnyelv, karanténfoklór, karanténpedagógia című lapszáma. Kiváló tanulmányai vannak a témában Domonkosi Ágnesnek és Ludányi Zsófiának. A nyelvtudomány iránt érdeklődők számára nagyon hasznos lehet még Schirm Anita Nyelvészet mindenkinek nevű YouTube-csatornája, melyen több koronavírus-metaforákkal kapcsolatos videót is találunk.
Beszéljünk kicsit az Internetes futballnyelvhasználat (Közösség, mémek, szóalkotás) című könyvedről is (Líceum Kiadó, Eger, 2018), melyben egy eddig tudományos módszerekkel egyáltalán nem vagy alig vizsgált webes szubkultúra (az online futballközösség) jelenségeit elemzed. Honnan jött az ötlet egy ilyen kutatás elkészítéséhez?
Az internetes futballközösség nyelvi tevékenységéről nagyon kevés tudományos igényű elemzés született. Ez nemcsak a magyar, hanem az idegen nyelvű szakirodalomra is igaz. Elsőként arra figyeltem fel, hogy a valós fizikai jelenlét hiánya kontrollálatlanabbá teszi a felhasználók nyelvi viselkedését: olyat is le mernek írni sokan (főleg a tizen- és huszonévesek), amit élőszóban nem lenne bátorságuk a másik szemébe mondani. Az internetes futballközegben gyakorivá válnak a nyelvtanaink által ritkábbnak nevezett szóalkotási módok (pl. a szórövidítés, a betűszóalkotás, a szóösszerántás, a szándékos szóferdítés). A jelenségre Lőrincz Julianna tanárnő hívta fel a figyelmemet doktori tanulmányaim során. Ismert tulajdonnév-variánsok például a Bundásliga, a Real Margit, a Bőrszalonna, a Penaldo ’a főleg büntetőkből eredményes Ronaldo’ vagy a Missi ’a büntetőket kihagyó Messi’ kifejezések. Valamennyi példa alkalmas arra, hogy sértegessük vele a másik csapat szurkolóit. A hatáskeltők mellett népszerűek még a hagyományos futballszurkolásban is elterjedt minimalizálók (pl. BBC ’Bale, Benzema és Cristiano Ronaldo’, Pool ’Liverpool’, Tico ’Atletico Madrid’).
Látsz-e hasonlóságot a vírusnyelv és az internetes futballnyelv között?
Valószínűnek tartom, hogy a vírusnyelv mellett az internetes futballnyelv adja a legtöbb új szót és kifejezést napjainkban. E nyelvi regiszterek között két alapvető különbséget látok: a vírusnyelv egyetemes abban az értelemben, hogy mindenkit érint, a vírus eltűnésével azonban „holt nyelvvé” válhat. Az internetes futballnyelv csupán a futball iránt érdeklődők számára ismert, a vírusnyelvvel szemben azonban „időtállóbb”.
Könyvedben külön hangsúlyt fektetsz a mémekre. Hogyan definiálod a mém fogalmát? Mi kell ahhoz, hogy egy mém igazán „ütős” legyen?
Általában három feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy egy képet vagy szöveget mémnek nevezhessünk: terjednie kell, változnia kell, de felismerhetőnek is kell maradnia. Minden mém két komponensből áll: a felismerhetőségért a szemiotikai állandó (pl. egy jól ismert jelenet), az egyediségért pedig a szemiotikai változó (az ismert jelenet új kontextusba helyezése) felel. Egy igazán „ütős” (terjedni képes) mém aktuális és humoros. A humoros hatást általában egy váratlan fordulat biztosítja.
Könyvedben a futballal kapcsolatos rajongói oldalakon olvasható bejegyzéseket és kommenteket is elemzed, foglalkozol többek között a helyesírás, az érvelés és az anglicizmusok problematikájával. Milyennek látod napjainkban a komment szerepét? Milyen jövőt prognosztizálsz a kommenteknek?
A komment napjaink egyik legkedveltebb internetes kommunikációs műfaja. A posztnál valamivel informálisabb, a Messenger-üzenetnél kissé formálisabb. Tökéletesen illeszkedik abba a világba, melyet a koronavírus és a műfajok kapcsán H. Nagy Péter egyik Facebook-posztjában (vírusnaplójában) nemrég „a rövid és gyors eresztések világá”-nak nevezett. A járvány és a karantén még inkább növeli e műfaj jelentőségét, szükségszerűségét.
Min dolgozol most? Mikorra várható a következő kötet megjelenése?
Jelenleg a virolingvisztika nemzetközi szakirodalmának a feldolgozását, valamint a sajtónyelvi koronavírus-neologizmusok gyűjtését végezzük Lőrincz Gábor kollégámmal. 2021-ben a tanszék nyelvészeivel a Lőrincz Julianna által tíz éve alapított Variológiai Kutatócsoport (VaKu) idei szimpóziumának a kötetét tervezzük megszerkeszteni (Online tanítás – kontakt tanítás. Oktatási folyamatok a COVID 19 alatt). Ebben fog megjelenni a Jól láttok? Jól hallotok? Távoktatásmémek a korona idején című Lőrincz Gáborral írt virolingvisztikai tanulmányunk. A tanszék munkatársaival egy monográfiát is ki szeretnénk adni Komárom nyelvi tájképéről.
Plonicky Tamás (1990, Királyhelmec)
Író, szerkesztő.