Asbóth Bence versei

Lytovchenko Volodymyr felvétele

sárcsend

sáros hó-kupac-sziget az út
szélén
nem kell már sokáig bírnod
ez is elolvad majd
és csak a sár-lé marad bennünk
lucskos falevelek és döglött őzek
szart sem tudok
tenni

nem kell hogy segíts
rajtam
inkább hagyj itt
magammal
ez kell most nekem

a cigisdobozok is lucskosak már
a záróvonalon heverő
szétázott kanapé
macskaszőrős köhögés van  csak
ezzel tudok szolgálni
ezzel tudlak szolgálni.

minden érintés fájdalmas ha tüske van a körmöd alatt

legalább kétezer-százkilencvenegy és fél napnak
vagy ha jobban tetszik,
hat évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy rájöjjek,
ha tüske ment a körmöm alá, egyszerűbb tűvel kiszenvedni,
mint véresre kaparni.

mert kaparás közben folyamatosan érzem,
ahogy a tüske mélyebbre szúródik,
eléri a csontokat, az idegeket,
és minél többet foglalkozom vele,
annál inkább ragaszkodik hozzám.

kicsit olyan ez, mint a.

sóssá rágom a számat belülről.
mostanában gyakran érzem ezt.
nem magány, csak szorgos egyedüllét.

huszonkét éves vagyok.
laza
inakkal
kattogó
állkapoccsal
lyukas
fogakkal
érinteni
képtelen
újjakkal.

őz, emlékek

elmentek az őzek.
úgy gondolták, jobb nekik valahol máshol,

mert itt csak a gyász van, és az emlékek
egy vadász nyirkos késhegyéről.

arról, amit nem érdemeltek ki.
voltaképp egyetlen őz sem azért születik gyönyörű szépnek,
hogy egész életében
rettegjen, mert nem akar egy vadász megnyúzott
prédájaként szörnyet halni.

csalétek a fa tövében.
egy elhibázott szúrás a jobb comb közepén.
a forró vér megolvasztja a letaposott havat.

egy hátrahagyott fiatal őzgida,
az anyja karjaiban
fekszik.

csalétek a fa tövében, és
egy elhibázott szúrás a jobb comb közepén,
hogy mindig emlékezzen rá,
milyen veszélyes lehet a bizalom.

Asbóth Bence (1999, Debrecen)

Költő, és egy vintage ruhákkal foglalkozó webshop tulajdonosa. Jelenleg Hajdúdorogon él.