Pucher Bálint versei

Pucher Bálint versei

Marko Slavkovic felvétele

 

Éjszakai műszak

Inspirációk:
Krusovszky Dénes: Nem ajtó volt (Elromlani milyen), 2009
André Bijelic, Vincenzo Natali, Graeme Manson: Kocka (Cube), 1997

A délután végén az Infernal Treatment Kft. személyzete is pihenni megy. A kínzásfelelősök levágják az utolsó végtagokat, eltörik a csontokat, lenyúzzák a bőrdarabokat, kitépik a megmaradt körmöket, szőrszálakat, szerveket a testfelületről vagy -üregből, és sietve elrohannak.

Tartarosz marketingigazgató irányelveit követve, a cég minden ügyfele mindennap ugyanazt a szolgáltatást kapja. A következő napon a csontok összeforrnak, a sebek behegednek, a szervek újra kifejlődnek, és az egész kezdődik elölről.

Én akkor szoktam beérni, amikor távoznak a munkaalkoholisták. A szemükben látom, a munkájukat ma is a legnagyobb körültekintéssel végezték, és amit hátra hagytak, arra már nem lehet emberként tekinteni. Többedmagammal végigjárom a kiürült termeket, feltakarítom a vért és a szöveteket, hogy másnap a vevőink megszokott, komfortos környezetben ébredhessenek. A maradványaikat ágyakba, testsziluettekbe, hullazsákokba helyezzük.

Hajnalra kitakarítjuk a kínzótermeket, és a hátralévő időben, amikor nincs dolgom, egyedül rovom az épület végtelen folyosóját. Amikor úgy tűnik, hogy vége lesz valahol, akkor elágazik vagy irányt vált, esetleg egy ajtó, egy lift vagy egy újabb terem következik. Vagy visszavezet oda, ahonnan elindultam. Sokáig kerestem a vészkijáratot. Nem akarták, hogy bárki rábukkanjon, de végül találtam egy ajtót, ami nem vezethetett sehová az épületen belül. A sötétben kivilágította a sziluettjét a küszöbön túlról érkező fény. Megtaláltam a kulcsát is, de nem tudtam behelyezni, mert az benne volt már a túloldalon. Valakinek el kellett volna forgatni.

 

Az éjszaka szorításában

A fél életedet rááldoztad,
hogy bebizonyítsd, a csillagkép csúcsa,
amit majd’ minden este láttál a gyerekszobád ablakából,
bolygóval rendelkezik.
Most mégis azzal kell szembesülnöd,
hogy semmi nem támasztja alá a hitedet.
A kontrollvizsgálat kontrollja is negatív.
És mindenben keresed a hiba okát, ahelyett,
hogy elfogadnád a legkézenfekvőbb magyarázatot:
egyszerűen nem létezik.
Nincs hiba az űrteleszkópokban, a
programokban, és nem térítette el semmi a fény útját.
Nincs rejtély, és semmi sincs az észlelhetőn kívül.
Az utolsó teremben is üresen kopog a bakancsod.

 

Hétfő a világegyetemben

A sziklás tengerparton nincs emberi szemmel látható flóra és fauna.
Madarak, víziállatok se hallatszanak.
Látszólag csak élettelen folyamatok zajlanak, cselekvőképesség nélkül,
a természeti törvények szerint: légmozgás, árapály, talajerózió.
Ez a kihalt táj mégis nyugalmat kelt.
Elképzelem a szél süvítését,
a kicsapódó hullámok közel állandó ritmusban ismétlődő hangját.

 

 

Pucher Bálint (1989, Pécs)

Költő, kritikus. 2012-től publikál verseket, valamint film- és könyvkritikákat.