Szécsi Noémi: Irodalom és politika 2.
Most már nem tudok elaludni, de ébren lenni sem,
félek az éjben és félek a fényben,
jajgatva tusakszom, gyűlöljek, szeressek?
Ha pedig valaki kérdi, hogy milyen párthoz...
Furcsák közt a legjobb
A Trubadúr Kiadó estje, Budapest, 2014. szeptember 22.
Hogy tegyünk érdekessé egy estet? Vonultassunk fel minél nagyobb neveket, olyanokat, akiknek a bekonferálásánál, ha több nem...
Hizsnyai András: Irodalom és a szereplő 2. / Ők I.
Tempo atya a Földműves Szent Izidor-templom előtti szántón üldögél műanyag kerti székén, 39° 8’37.71″N 17° 6’22.79″E koordinátánál, és szenved. Álmos, izzad a napon és szorítja a...
Czinki Ferenc: Irodalom és fesztivál 2. / A franciás lány nem jött el
A franciás lány nem jött el életem első felolvasására, de most, ahogy állt ott a galéria túlsó falánál egyedül, és a délutáni verőfény csak úgy szikrázott a kerámiamázakon, már nem haragudhattam rá ezért. Ahogy...
Gisèle Freund-fényképek Berlinben
Ha az irodalom barátai közül valakinek nem sikerült megnézni Gisèle Freund fényképeit Berlinben az Akademie der Künste termeiben (Fotografische Szenen und Porträts, 2014. május 23...
Egy helyszínváltás nehézségei
halk szellemekkel Veronika kézfogása rövid volt és megértő. Mint egy összekacsintás. Egy nagyon rövid összekacsintás. Mintha csak éppen annyit akarna mondani, hogy ez mind nem is igaz. Hogy nem vagyunk itt. Hogy mi tulajdonképpen nem is vagyunk sehol. Vagy... 1. Sámánstóla – Örömtelen (Akherón) NŐ: Sehová. Veled sehová. FÉRFI: Abbahagyom. Krusovszky Dénes A fiúk országa című kötetéről
Szécsi Noémi: Irodalom és politika 1.
Bizonyára az a kései felnőtté válás nagy pillanata, hogy ha az embernek azt mondja valaki – mondjuk egy kultúrpolitikus –, hogy „minden valamirevaló író politizál”, akkor azt nem elnéző mosollyal jutalmazza, sőt...
Hizsnyai András: Irodalom és a szereplő 1. / Te
Zénón és Kleanthész a pozsonyi Ruža kávéházban ücsörögtek, a pult melletti asztalnál, és nem értettek semmit. Megszeppenten bámulták a gránitmintás tapétával leragasztott asztalt, kezüket hol a combjukra...
Balogh Péter: törtfehér neon
aludni olyan mint egy
megbántott barátnő
aki nem beszél hozzád
csak olvasod a ráncokat
az arcán
legmélyebb mélyedései
kitúrnak a takaróból
Czinki Ferenc: Irodalom és fesztivál 1. / Veronika kézfogása
Forgács Miklós: Irodalom és zavar 4. / Sarckert
Friss magyar hiánynovellisztika