Pollágh Péter versei

Mint egy vagyonkát Kit zavar, hogy van magán nap? Miért rak fekete ablakot a házra? A szemüvegemre gondolt, arra a gondos sötétre. Olyan mindegy. Azt is mondta: a fák az égig nőnek. Na persze, egyszerűen csak nyáron lejjebb megy az ég. Lejjebb...

Zirig Árpád – Előbb mosd meg

A hosszantartó szárazság után a megérkező hatalmas nyári zápor háromszor is viszszalátogatott hozzánk. Először Cséfa felől tört ránk, szinte esti sötétségbe csomagolta a vidéket. Villámlott, zörgött az ég, ömlött az eső, sőt kétszer borsó...

Timo Berger – Kafka és én

Amikor André még a városban lakott, gyakran fölhívott, többnyire későn este, nem is köszöntött, hanem egyből beszélni kezdett. Igaz ugyan, hogy már régóta ismertük egymást, de olykor nehéz volt kitalálni, tulajdonképpen hova akar...

Alekszandr Melihov – Új Gogolok

Amikor 1952 februárjában Sztálin elvtárs a róla elnevezett díj odaítélésének bizottsági ülésén ezt az utasítást adta a szatirikusoknak: „Gogolokra van szükségünk. Scsedrinekre van szükségünk”, nem egészen fél év elteltével, a párt XIX...