(tanulmány) I. Szabó Magda 1959-ben megjelent regényének értékelésekor a korabeli irodalomkritika egyes képviselői a belső monológ fogalmát meglehetősen leegyszerűsítő értelemben használták, amikor azt állították, hogy a szerző az egy évvel...
Kép: Wikipédia, Moly.hu Berta Ádám új regényének borítója egy olyan klasszikus motívumot idéz fel az olvasóban, mely megelőlegezi a kötet elbeszélési módjában rejlő iróniát. A koponyából előbújó kígyó évszázadok óta a halált is túlélő tudást...
A térviszonyok és az emlékezés kapcsolata Szabó Magda Katalin utca című regényében (tanulmány) Szabó Magda Katalin utca című regényét (1969), melyben az írónő a maga „abszurd túlvilágát”1 kívánta ábrázolni, a korabeli bírálók többsége...
Kép: Moly.hu A látás kudarca – Bogyó Noémi Vakfoltok című regényéről A szovjet uralom közép-kelet-európai összeomlását követő rendszerváltozásról eddig meglehetősen csekély számú regény született magyar szerzők tollából, míg a prágai...
„Azt várom, hogy magamtól szabadítson meg valaki.” (203.) – olvasható Szil Ágnes egyik novellájában, mely akár az egész kötet mottója is lehetne, hiszen olyan történeteket tár elénk, melyeknek kulcskérdése a változ(tat)ásra való képtelenség...
(tanulmány) 1. Szabó Magda 1958-ban megjelent regényét már a kortárs irodalomkritika is sokat méltatta a szereplői tudatok ábrázolása, a több nézőpontú elbeszélésmód és a bravúros szerkesztésmód tekintetében. A kritikusok ebben az időszakban –...
(tanulmány) „Nekem nincs arcom, nincsenek vonásaim, minden összemosódik rajtam, amíg ki nem festem magam; csak maszkjaim vannak, nincs is fejem.” (Szabó Magda: Az őz) Szabó Magda 1959-ben megjelent regényének1 megközelítéséhez újabb...
A Szlovákiai magyar szép irodalom 2016 és 2017 című kötetekről (kritika) A „szlovákiai magyar irodalom” egyik önreprezentációs formájának a térség irodalmáról átfogó képet nyújtani kívánó irodalmi antológiák megjelentetése tekinthető. 2004-ben...
Kisvárosi panoptikum című kötetéről (kritika) Szászi Zoltán legújabb kötetében bizonyos tekintetben korábbi regényének (A szokott helyen hatkor) nyomvonalát követi, amikor a közösségi térként funkcionáló kávéházi történetmesélést és...
Az Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások 2. című kötetről (kritika) Az értelmiségi karriertörténetek és kapcsolathálók vizsgálata a legutóbbi évekig marginális helyet foglalt el a hazai irodalom- és kultúratudományi...
A Körkép 2016 – Harminchét magyar író kisprózája című kötetről (kritika) A kortárs magyar prózát figyelemmel követő olvasó számára szembeszökő lehet az évenként megjelenő novelláskötetek és regények számának aránytalansága, mely a két műfaj...
Csikós Attila A napon sütkérező hal című kötetéről „Elhallgattam mindent, amit el akartam mondani” – olvashatjuk az írói pályára készülő Andrej gondolatait, mely remekül sommázza a Csikós Attila első regényében exponált személyes és...