2014. május 21-én, szerdán 18:30-tól kerül sor az Irodalmi Szemle májusi számának bemutatójára a Café Nappaliban (Pozsony, Védcölöp út/Palisády 54). Téma: Viktor Pelevin, avagy hol vannak a turbórealizmus határai – Pelevin álmodik minket, vagy...
Szlovák Nemzeti Színház: Kárpáti thriller
Nová dráma fesztivál, Pozsony, 2014. május 12.
A 90-es években, a mečiarizmus idején Zuna (Zuzana Fialová), az egykori oknyomozó újságírónő egy...
Nová dráma fesztivál, Pozsony, 2014. május 12.
A 10., jubileumi Új Dráma (Nová dráma) fesztivál – amely az évad legizgalmasabb kortárs...1. FELELŐSSÉG ÉS FIGYELEM MINT A KÖLTŐI EMLÉKEZET ALAPVETŐ ALAKZATAI
Meridián című szövegében Celan a költői tapasztalatot az énnek a transzcendencia felé tartó mozgásával kapcsolja össze, mely mozgás alapvető alakzata a figyelemnek a...
A meg-nem-álmodott marja szüntelen „A létezés annyiban csoda, amennyiben nem vagyok.” (Farnbauer Gábor) Vékony kis kötet, a tartalma viszont súlyos. A költészet, mint veszélyeztetett (mű)faj? A szubjektum, mint... Vissza „Mindig csak az örök egészben pihen a töredék perc.” (Édenek) 2014. május 7-én a budapesti MOM Kulturális Központban kamarakiállítással egybekötött zenés irodalmi estnek lehettünk tanúi a 114 éve született Szabó Lőrinc emlékére, melyet a... 
„Fények vagyunk mind…” – Szabó Lőrinc-est I.
Cserna-Szabó András: Irodalom és test 1. / A láb
Toportyánféreg vonítása hallatszik a nádasból. A férfi legalábbis erre gondol, mikor felébred. Felül az ágyban. A hálószoba ajtaja nyitva, kilát az előszobába. Nézi, ahogy a felesége öltözteti a gyerekeket...
„És innen nézve mit várjak a jövőtől?”
Paul Celan: A meg-nem-álmodott; Világosságéhség (versek, András Orsolya fordításai)
az alvás nélkül átszelt kenyérországot:
így veti ki magából ez a föld az élet hegyét.Merva Attila: Szórványszubjektum (Mária Ferenčuhová Veszélyeztetett faj című kötetének versei elé)
Mária Ferenčuhová: Vissza; Veszélyeztetett faj (versek, Merva Attila fordításai)
Látszólag minden rendben.
A lublini jesivában újra rabbik tanulnak,
„Fények vagyunk mind…” – Szabó Lőrinc-est I.