Napló

Rakovszky Zsuzsa kitüntetése
Rakovszky Zsuzsa  április 4-én  vette át az AEGON Művészeti Díjat, a Visszaút az időben című gyűjteményes kötetéért. A díjat Dr. Kepecs Gábor, az AEGON Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója adta át. Az írónő munkásságát  Margócsy István méltatta.

Hatvanéves a Tiszatáj
A Tiszatáj áprilisi száma számolt be arról, hogy március 9-én, a szegedi Bartók Béla Művelődési Központban emlékeztek meg a folyóirat évfordulójáról. Az évforulón a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke és Szeged városának képviselője mellett a három korszak három főszerkesztője – Péter László, Ilia Mihály és Olasz Sándor is – megszólalt. Szerzői közé tartozott a hetvenes-nyolcvanas években Ágh István, Illyés Gyula, Esterházy Péter, Csoóri Sándor, Jékely Zoltán, Keresztury Dezső, Nagy László, Németh László, Páskándi Géza, Pilinszky János. „Közléspolitikai hibák miatt” az 1986 júliusi lapszámot bezúzták, és fél éven keresztül szüneteltették a megjelenését.
Köszöntjük mi is a Tiszatáj olvasóit, szerkesztőit és munkatársait az évforduló alkálmából. Őszintén kívánjuk, kamatoztassák  továbbra is „a magyar irodalomtörténet megismételhetetlen teljesítményeinek” eddigi sikereit és eredményeit!
                                                                                        A szerkesztőség

Megkésett sorok egy időszaki kiadványról
Eruditio – Educatio
A Selye János Egyetem Tanárképző Karának tudományos folyóirata 2006-ban jelent meg először. Vélhetően negyedévente megjelenő időszaki folyóiratról van szó, mely kiállításában, grafikai és tipográfiai megoldásaiban, s ami ugyan-csak fontos:  tartalmában is az igényes tudományos szaklap benyomását kelti. Címe szerint a  „műveltség” és a „nevelés” igényeit kívánja kielégíteni. Tudományos jellegénél és igényeinél fogva láthatóan nyitott a különböző tudományos / kutatási témák iránt, s ez eleve erénye lehet egy induló folyóiratnak. Az elmúlt évben négy száma jelent meg, s ez mindenképpen dicséretes vállalkozás. Öröm számunkra azért is, hogy a léttel és a fennmaradással küzdő első magyar egyetem erejéből erre is futotta. „Folyóiratunkat a hiánypótlás és a hagyományteremtés szándéka szülte. Nem csupán a saját fórum létrehozásának törekvése munkált bennünk, hanem a másoknak nyújtott közlési lehetőség célzatai is”– olvassuk Erdélyi Margit, a folyóirat főszerkesztője bevezető írásában. Vélhetően arról van szó, hogy nyitott kíván lenni a lap a tudományos kutatások irányában általában, s az intézményi kapcsolatok ápolásában különösen. Sok sikert kívánunk a folytatáshoz, a míves lapszerkesztői tevékenységhez éppúgy, mint a tudományosság színvonalas ápolásához!
                                                                                                          F. Z.
Körkérdés a Parnasszusban
A Parnasszus cím magyarországi költészeti folyóirat tavaszi száma megkereste „a hazai irodalmi élet jeles képviselőit, költőket, írókat, kritikusokat, szerkesztőket”, és arra kérte őket, nevezzenek meg három-négy kiemelkedő, számukra fontos vagy emlékezetes verseskötetet a tavalyi évben megjelentek közül. Nos, a nemes szándék csak részben „ért célhoz”, a válaszadók egy része vagy nem a kérdésre válaszolt, vagy a verskötetek tömegét sorolta fel, ami az értékrendet eleve „megbillenti”, ha akarom, komolytalanná teszi. Függetlenül attól, hogy nem tekinthető reprezentatív jellegűnek a felmérés, arra részben választ ad, mely kötetek lehettek „befutók”. A pálmát Térey János Ultra című kötete vitte el, őt követi Rakovszky Zsuzsa Visszaút az időben, és Borbély Szilárd Halotti pompa, illetve Tandori Dezső A Legjobb Nap című kötete. Dobogóközeli helyzést ért el Tőzsér Árpád Léggyökerek, illetve Csehy Zoltán Hecatelegium című verseskötete, valamint  Kukorelly Endre  legszebb versei.
                                                                                                                             (zsolt)
Elhunyt Kurt Vonnegut
84 éves korában érte a halál az amerikai írót.  Kurt Vonnegut, a modern amerikai regény fekete humoráról és társadalmi szatíráiról ismert nagymestere, Az ötös számú vágóhíd, az Éj anyánk, a Bajnokok reggelije, a Hókusz-pókusz világhíres szerzőjét április 12-én New York-i, Manhattanben lévő otthonában érte a halál.  
 
Meghalt Székely Magda költő
Rövid betegség után április 30-án elhunyt Székely Magda Kossuth-díjas költő, műfordító, szerkesztő. Mezei András felesége. Tárgykörei és formaeszménye az Újhold poétikájához kapcsolják. A 2.világháborút túlélő ember egzisztenciális és  erkölcsi számvetését végezte. Költészetére a biblikus és mitologikus jelképek, a szókincs redukciója, a végletes tömörítés jellemző. Többek között orosz, német, cseh nyelvből fordított. A költőnőt 1984-ben József Attila-díjjal tüntették ki, koráb-ban (1977-ben) Füst Milán-díjban részesült. 1997-ben Déry Tibor-díjjal, 2005-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Távozása súlyos vesztesége a magyar irodalomnak.
Székely Magda 1936. július 28-án, Budapesten született, 1959-ben magyar–bolgár szakos diplomát szerzett az ELTE-n. Ezután a Magvető Könyvkiadó, majd az Európa Könyvkiadó szerkesztője lett.  
2002-ben Balatonfüreden ő vehette át a világhírű olasz költőről, Salvatore Quasimódóról elnevezett nemzetközi költőtalálkozó és -verseny emlékdíját.
Emlékét kegyelettel megőrizzük!